ł Chace Crawford - A csendes gyilkos..

Tárgy: Re: ł Chace Crawford - A csendes gyilkos.. Szer. Dec. 25, 2013 7:41 pm

Elfogadva, üdvözlünk itt!

~ Halihóhahó Wink

~

Meg kell mondjam, irigy vagyok, amiért Heath sikeresen kifogott magának... Razz

Egy ilyen remek külső-belső leírás után, és egy pörfikt et után, pláne sárgulok az irigységtől. Very Happy

Tudok valakit, aki nagyon vár téged és én is roppant kíváncsi vagyok rá, hogy ti ketten mi mindent fogtok még alakítani a játéktéren. Wink

Szóval usgyi, foglald le azt a csuda helyes pofikádat és irány játszani! hug2

Tárgy: ł Chace Crawford - A csendes gyilkos.. Szer. Dec. 25, 2013 7:20 pm

Jace Weston

"Kegyetlenek lenni élvezet.."

Ripper.

•Név: Jace Weston.
•Becenevek: Jace, vagy neked ennyi nem elég?
•Születési hely: Anglia.
•Születési idő: 1613. Szeptember. 29.
•Kor: 17 éves - 1630 óta.
•Faj: Vámpír.
•PlayBy: Chace Crawford.
Ez vagyok én:Külső;
17 éves srácnak nézek ki, ezért nem sokan hinnék el, hogy én már élek egy jó pár száz éve, s mondhatni ez az előnye a vámpírságnak. Barna a hajam színe, amit te is láthatsz.. A szemem színét szerintem nem kell részleteznem, hisz ha a szemembe nézel láthatod. Átlagos testalkattal és magassággal rendelkezem. Öltözködésem változatos, hisz sosem ragadok le egy fajta ruhánál. Szeretem a fekete színt és nem is tagadom, de azért mégsem vagyok abban mindig, mert az olyan lenne, mintha gyászolnék. Az ujjamon egy gyűrű található, amitől nem szívesen szeretnék megválni soha, mivel családi örökség, és nagy erővel bír; rendelkezik. Középen egy aranykereszt, és a négy végén pedig gyémánt található. Talán ennyi elég is lesz eme leírásról, nem de?
Belső;
Az én életem két élet szakaszra bomlott, ami azt jelenti, hogy két egységes szakaszban tudom le jellemezni önmagam. Emberként az udvariasság, a kedvesség, a segítőkészség jellemzett, sőt megértő voltam az emberekkel. Amint vámpírrá váltam egy kegyetlen, s gonosz gyilkos lettem. Egy igazi vérengző vadállat.. Az életem azért bomlott két szakasz részre, mert jobbnak láttam egy bizonyos időben új életet kezdeni. Az első szakaszban a fájdalom, a kín, a gyötrelem vett körbe. Anyám, apám, a testvérem és a nagybátyám halála.. Aztán a kínzások, az átverések, a vér iránti vágyam, és végül a barátaim megölése.. Később a vadászok, és még hosszasan sorolhatnám ezeket tovább. A második szakasz részben viszont már csak a kegyetlenség maradt meg számomra, s az ölés élvezte vágy..
Mindig is volt egy emberi énem, s hiába vagyok vámpír az emberi tulajdonságaim ennek ellenére megmaradtak. Sosem kapcsoltam ki az érzelmeimet, és épp emiatt emésztett fel oly sokszor a fájdalom legbelülről. Sosem mutattam ki az érzelmeimet, hisz kívülről mindig is egy érzéstelen lénynek látszottam. Szeretek játszadozni az emberekkel, s igazán élvezem azt, hogy kedvem szerint kegyetlenkedhettek velük, végül is ez csillapítja a fájdalmam egy részét. Ha még egy fájdalom érne én abba belehalnék lelkileg, s épp emiatt nem közeledek senki felé, s épp emiatt is vagyok nagyon megfontolt mielőtt cselekszem. Átgondoltság jellemez, hisz mindig szeretem alaposan átgondolni a dolgokat, az eseményeket. Alapvetően egy komoly személyiség vagyok, bár nem mindig. Ugyanakkor a szótáramban nem szerepel a félelem szó, hisz nincs kitől félnem.. Még sok más fajta tulajdonságom van, amivel szeretek meglepetést okozni mások számára, s ezért nem árulok el többet magamról. Ennyi épp elég volt már, nem de?

Előtörténetem

A tragédiák egymás után értek utol, s szinte azt hittem, hogy sosem lesz vége ennek, de végül, csak vége lett.. Gondos szerető családba születem, de ez semmit sem ért, hisz előbb-utóbb a rideg valóságba csöppentem bele. Szüleimmel egy vadállat végzett; egy emberhez hasonló szörnyeteg.. Vámpír.. Ugyanazon a napon ölte meg mindkettőt, s nekem a testvéremmel együtt kellett végig néznem mindezt az ajtó mögül. Kellemes látvány lehet ez 12 évesen, nem de? S a testvérem még, csak 9 éves volt, s ilyet kellett látnunk.. Nem tudtuk, hogy ki tette, s ki volt ez a szörnyeteg, de azt jól tudtuk, hogy árvák lettünk, de mégsem teljesen, hisz a nagybátyánkhoz kerültünk, ahol jó nevelésben részesültünk, de 3 évvel később még valakit el kellett vesztenem, s ebbe beleőrültem. A kis házunk, amelyet játékra használtunk az öcsémmel egyszer csak kigyulladt, s pont akkor bent volt a testvérem.. Mindent megtettem annak érdekében, hogy kimentsem őt, de túl késő volt, hisz a lángok teljesen elégették a testét, s mindösszesen csak egy sikítási hang maradt meg mára belőle emlékként. Innentől fogva zárkózottabb lettem, s jobb ember, mint aki valaha voltam. 17 éves koromban egy gyűrűt kaptam a nagybátyámtól, s elmondta, hogy a családunkban ez egy családi örökség, amely apáról fiúra száll, s ez a gyűrű rendelkezik valamilyen különleges képességgel, de már nem említette meg a képességét, hisz azt rám bízta, hogy derítsem ki. Másnap vámpírrá váltam, Katherine Pierce által... Talán azóta nem is láttam őt az életem folyamán. A vér iránti vágynak alig bírtam ellenállni, ezért megöltem a barátaimat a vérért.. Ahogy telt az idő a nagybátyám is meghalt, s mindenkit elvesztettem.. Örökre..
Az idő sok mindenre megtanított, s legfőképpen arra, hogy ne féljek semmitől, s senkitől.. Megtanultam elviselni a karó okozta fájdalmat, ezért nem fáj már a szúrása.. Megtanultam elviselni a vasfű okozta kínt, ezért ellenem ez hatástalan. Ugyanakkor a későbbi vadászok okozta kínzásoknak okozhatom mindezt. Erősebb lettem, bátrabb, tapasztaltabb, s kitartóbb..
Sokáig csak utazgattam a világban, s most épp így kötöttem ki Mystic Fallsban, ahol a rejtelmeknek soha sincs vége..
Itt ismerkedtem meg Heather-rel is, akivel egy ideig kapcsolatban is voltunk, de nekem meg kellett változnom, muszáj volt, hisz nem lehetnek érzelmeim. Nem lehettek újra az a srác, akit elvárnak tőlem, mert csak egy valami az, amely rám illő személyiség, és az a gonoszság..