-Nem vagyok egy kicsit sem féltékeny.-Mondom teljes komolysággal, és ezzel biztosítva azt, hogy a szavaim felől kétség sem lehet, bár.. tagadom, de ezt neki nem kell tudnia. Amúgy is nem fogok kiakadni olyanon, amin úgy sem lehet, hisz ugyebár képtelenség az, hogy más lányokra nézzen, avagy mégsem? Ha véletlenségből megtenné, akkor legalább lenne okom arra, hogy pofon vágjam.. igazán ráférne, hisz mégis miért akar ő engem féltékenyé tenni azzal, hogy felhúzza a pólóját? Adok majd én neki csajozást, de az fájni fog, és kicsit sem érdekel, hogy boszorkány! Veszek egy mély levegőt, és megrázom a fejemet, hogy ne töprengjek ilyeneken, amikor felesleges..-Nem is kell ötleteket bevetni.. főleg ne ilyeneket.-Célzok az előbbi mutatványára, ami minden bizonnyal kedvezett volna neki, de nekem pedig nem, ezért aztán semmiképpen se álljon elő ilyenekkel, hisz szerintem addig jó, amíg nyugodt vagyok. Nem kellene engem felidegesíteni.. ilyen hülyeségekkel.. de majd visszakapja még! Én nem felejtek, sőt pontosan tudom, hogy mik történtek velem ezidáig, és ezen tudás birtokában fel tudom hozni a múlt bármelyik pontját, ha szükséges, bár nem öröm, hogy annyi éven át szenvednem kellett, de hát ilyen az élet, nem de? Szenvedések sorozata, és kínokkal teli áldozatok megannyi formája.-Ezt remélem is!-Mondom komolyan, és kissé talán zavarba is jöttem a szavai miatt, de próbálok nem annyira annak tűnni, és nagyjából ez megy is - úgy hiszem. -Rajtam áll, hogy iszom-e, és nem rajtad!-Nevettem el magam, de ugyanakkor szavaim komolyak is, hisz ha inni szeretnék, akkor iszom, és ebben ő nem akadályozhat meg. Nem vagyok a lánya, sőt semmi olyas valakije, akinek dirigálnia lehetne. Szerelmesek vagyunk ez rendben, de az, hogy mit akarok csinálni már az én személyes probléma köröm, és ezzel ennyi.-Szerintem meg mindegy.-Vágom rá rögtön a mondata után, amit gondolok.-Pedig örültem volna, ha tévedek ezzel kapcsolatban.. viszont nem kell az, hogy mindenkinél jelenetet rendezz.-Mondom komolyan beszélve számára, hisz nincs értelme mindenkit megölni csak azért, mert a közelembe van, vagy mert segít..-Nem kértem, hogy osztozkodj, csak fogad el, hogy nem te vagy az egyedüli személy, akit ismernem kell.-Nézek a szemeibe, és ezzel le is zártam a témát. Hirtelen felgyorsulnak az események. Megcsókol, majdan eltávolodik, hisz megjelenik egy lány, aki eközben megölte magát.. Hátrálni kezdek, és Bonnie nevét suttogom nem is alaptalanul, amikor hirtelen arra leszek figyelmes, hogy Silas megfogva a kezem elkezd kifelé irányítani.. Remek! Ő lesz a védnököm? Egy kocsiig megyünk, amit varázslattal kinyit, majdan miután beültetett ő is beszáll, és elindítva elindul valamerre.. bár magam sem értem, hogy hová.-Gondolom rá raktad az átkot már nem azért, és most a nevemben ő szenved, nem de bár? Ennyi köze van ehhez, mert aki most meghalt annak a lelke átkelt Bonnien.-Mondom komolyan, és egyben aggódóan, mert megakartam volna keresni.. erre meg valamerre felé elvisz Silas, és engem meg sem kérdezett erről.-Nem segít semmit!-Vágom rá.-Aki segít az más.. és neked ehhez semmi közöd!-Emelem meg a hangom, hisz már elegem van Silas kitöréséből, de komolyan.. miért kell mindig faggatni engem? Miért kell mindig valamit tennie, csak hogy a jó hangulat oda legyen? Már magam sem tudom ezután az eseményeket, hisz csak annyi biztos, hogy az autó megcsúszott, aztán valahol megállt.. előttem pedig minden homályossá válik.
***
Hirtelen térek magamhoz kicsivel később, és hirtelen kapom a kezem az ajtóhoz, hogy mihamarabb kiszállhassak ebből a kocsiból, s miután ez megtörtént a másik oldalt kiszedem Silast, akit elhúzok egy darabig, majdan ott hagyva elkezdek visszaindulni.. ez a nap szörnyű!
Játék Vége! // Köszönöm a játékot!
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Hétf. Ápr. 21, 2014 5:35 pm
Why so serious Amara?
Egy vágy emészt engem mióta Amara-t egy dobozból kiszedtem! Embervérrel itattam, hogy kiszáradt megkövesedett teste változzon át emberi bőrré. 2000 éven át feküdtem egy beton asztalon mozdulatlanul és abban reménykedve, hogy kiszabadulhatok és Amara-val lenni. Leakartam bontani a túlvilágot csak azért, hogy ne ragadjak a purgatoriamban. Nem rég kiderült, hogy Amara nem halt meg csak Tessa akarta ezt elhitetni, hogy tovább gyötörjön egész életen keresztül. Tessa és én mondtuk ki régen halhatatlanság igéjét. Mindenért csak magamat hibáztatom, álmomban se képzeltem, hogy ilyen lesz Tessa. Szívbe maró ez az egész érzés, hogy Amara itt akar hagyni engem. Amint végigpillantok Amara-n látom rajta, hogy elméje kitisztult nem zavaros, tele van élettel az egész személye. Már csak a pillanatra vágyok, hogy azt mondja nekem Silas veled akarok maradni itt a földön örökké. –Uhh. Kezded a frászt hozni rám. Rázom meg magam az ijedtséget szimulálva és lassan húzom megint mosolyra a szám és nézzek szemébe. -Tényleg nem vagy az? A program amit elindítottam, hogy húzom fel a felsőmet. Perfekt választ adott rá, hogy igen is féltékeny lenne ha most egy lány elkapna engem. Ha most levettem volna a felsőmet sok lánynak itt a teremben lett volna egy kis öröme mikor megpillantotta volna a felső testem. Miután Amara megállít engem lassan húzom magam felé és ölelem át. –Kezdek kifogyni abból, hogy mit vessek be ellened. Céloztam arra, hogy maradjon velem. Nem akartam újra egy amnézia varázslatot kántálni ezért nem mondtam ki tisztán számára, hogy „már nem tudok mit csinálni, hogy rávegyelek, hogy velem maradj, kedvesem”. Tökéletesen áttudtam verni Amara-t! Igaz nem szép dolog ez tőlem felé mivel már tönkre tettem az életét nem szabadna bántanom. Viszont még mindig jobb mint, hogy ha elszúrtam volna az estéjét. Nézzük csak meg eléggé jól elvagyunk ma este röhögünk, mosolygunk egymásra mint valami tinédzserek. –Nem tudtam másra rá nézni mert mindig csak a te jártál a fejemben. Ezért a sok lányt kiszorítottad a látókörömből. Válaszolom neki mosolyogva és remélem eltudom érni, hogy zavarjában elpirosodjon az arca. –Szerintem nem iszol többet ma. Mondom neki parancsoló nézésen, nem akarom, hogy bármi baja legyen már. Féltő vagyok? Igen! Csak most kaptam vissza és nem akarom újra elveszíteni őt. Nehezen élném túl ha el kellene veszítenem újra, de ugyebár még ott van Tessa b tervnek. Együtt uralhatnánk az univerzumot és úgy lehetne minden ahogy szeretnénk. –Egyáltalán nem mindegy. Hangom átment kötekedőbe és úgy nézzek rá a lányra aki előttem próbál táncolni és önfeletten szórakozni. –Látod! Ebben tökéletesen igazad van. Válaszolom neki a letépő fejek mondatára. Nagyon kíváncsi vagyok kik lehetnek azok a személyek bár van egy két sejtésem Elena vagy Caroline ők szóba jöhetnek. –Nézd. Mondom komolyan.–Nem vagyok osztozkodó fajta. Hajtom le a fejemet és onnan pillantok fel Amara-ra. Bámulatos milyen megtévesztő tudok lenni, merek fogadni ha lenne következő élet ott biztos én lennék a világ bűvésze mert mindenkit áttudnék verni. Majd eljött a finálé melyben Amara úgy döntött velem marad. Szívemben a fájdalom és az aggodalom semmivé vált, felszabadult lettem, még a levegőt is jobban tudtam beszívni. Önkontrolt elveszítettem és csókoltam meg azonnal Amarat. Csókja pont olyan édes volt mint rég sose akartam volna abba hagyni vele a csókolózást. Hirtelen hagyom abba a csókot mikor látom, hogy előttünk egy lány az életéért küzd. Ne ne ne! Mondom magamban, miért pont most kellet ez történnie? Az univerzum miért engem ba****at mindig? Ott van Elena szerelmi háromszöge foglalkozzon vele. Érzem Amara távolodását tőlem ezért tekintettem rá figyel. Rémült arccal suttog egy nevet „Bonnie”. Felé kezdek sétálni és megfogva a kezét indulok ki a kijárat felé. –Ennyi volt mára, kezdesz veszélyben lenni. Felelem neki közben szapora léptekkel hagyom el a tornatermet. Kiérve a parkolóba egy Audi a4-est pillantok meg a rendszámon Dalen név van. Kinyitom az ajtót egy varázslattal erre mind két ajtó kipattan, Amarat beültettem és becsukom rá az ajtót majd sietve megyek a másik oldalra, hogy elfoglaljam a sofőr ülést. Egy újabb varázslattal kapcsolom be a motort ami rögtön felbőg, megkapartatva hagyjuk el a parkolót és gyorsan térünk át az úttestre. –Elmondanád mi közöd van Bonnie-hoz? Hallottam, hogy ezt a nevet súgod magad elé mikor a lány halálán volt. Kérdezem meg tőle komor arccal és felhúzott szemöldökkel, megtudtam volna menteni a lányt de ellenkezik a gonoszságommal. Neki ennyi volt az élet. –Ő az aki segít neked? Célozgatok rá. –Megakart engem ölni. Kővé változtatott! Hirtelen fogom meg a kuplungot és váltok magasabb fokozatra. Nem tudok uralkodni magamon fogcsikorgatva vezetek. Hirtelen elveszítem a kocsi felet az uralmat és csúszik meg a kocsi, nem tudom, hogy ez miért lehet. A levegőben pörög a kocsi ide oda verődik a kocsi az úthoz majd a feje tetejére, elveszítve eszméletemet az esemény után.
(Köszönet Szívem a játékért! Megkaptam amit akartam később még biztos összefutunk. )
Játék Vége!
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Szer. Ápr. 16, 2014 4:01 pm
Silas & Amara Petrova My Love..
"Az élet meglepetései.. szörnyűek."
Az életet vagy éljük, vagy elvetjük.. vallom én, aki éppenséggel e kettő közt ingadozott, csak azért, mert nem volt képes határozottan kiállni egyetlen döntés mellett. Persze meg lehet engem érteni, hisz 2000 éven át szenvedtem a horgonyság adta súlyos teher miatt, mely úgy nyomta rám a rabláncát, hogy nyomban majdnem bele is haltam.. Az élet tetszés szerint kegyetlen volt velem, hisz én még mindig azon az elven vagyok, hogy ezt nem érdemeltem meg.. vagyis igen, hisz tettem súlyosságát tekintve önző barom voltam, de hát.. 2000 év? Ez azért kissé sok, nem? A büntetést talán túl sok évig is éreztem magamon, és ennek következtében lettem egy bolond.. egy őrült, aki életre kelve megakarta ölni önmagát. Felsóhajtok, és lezárom a gondolatmenetem teljességét, hisz szerintem ezt nagyon nincs értelme folytatnom. S miért is lenne? Ami volt az elmúlt, és ami lesz.. az még a jövő zenéje. Kérdés, és homály minden, ami az elkövetkezendőkben megtörténhet velem, velünk, és a világgal. Persze a múltat a háttérbe kellene szorítanom, de nem megy, hisz elárultam Tessát, de hát lehet a szívnek parancsolni? Lehet egyetlen egy tiszta érzelmet is kitépni? Nem, és épp ezért nem adom könnyen Silast.. ha ő szeret, akkor addig az enyém is marad, és nem lesz senki másé rajtam kívül, hisz az egyetlen egy személy ez esetben az életében; csak én lehettek. Ha már meghoztam az életben maradásom döntését, akkor vegye ezt alapul.. -Ne akard megtudni.-Hangom határozottan csendül fel, és semmi kétség, hogy ő ebből nem jönne ki jól.. Komolyan nézek a szemeibe, és nem eresztem el a tekintetét, hanem fogva tartva várom, hogy mégis mi lesz a következő lépése.-Nem vagyok!-Jelentem ki, míg hangom továbbra is ugyanolyan csengésű. Amikor a kezét a felsője aljához teszi, majdan lassan elkezdi felfelé húzni, akkor hirtelen kapok oda a kezemmel. Megállítom a folyamatot, és a kezét elszedem onnan.-Ezt nem..-Mondom fenyegetően, és ezzel most nem vicceltem egy kicsit sem. Viszont, amit ezután mond azon nevetni kezdek.. még a hangja is tükrözi, hogy hazudik, és épp ezzel buktatja le saját magát.-Aha, persze..-Mondom mosolyogva.-Onnan, hogy eltudom képzelni egy nemes ifjú gondolatmenetét.. feltéve, hogy eléggé illet rád akkoriban az 'úrfi' megnevezés ugyebár, és ne mond azt, hogy nem nézted meg magadnak a nőket..-Teszem még ehhez az egészhez hozzá eme dolgot. -Nem legközelebb, hanem ma este..-Mondom elkomolyodva, majdan elnevettem magam. Talán megártott az a kis alkohol, na és? Azért van ez az este, hogy szórakozunk, és nem azért, hogy ne így legyen, bár az alkohol, és én két külön utat járunk, de hát egyszer mindenbe bele kell tanulni, nem de? Persze ezzel a dologgal is így lesz előbb-utóbb.-Nem mindegy? Sem gurulni, sem pörögni nem fogok.-Erősítem meg ezt az egészet egy erős fej bólintással, miközben utalok rá, hogy komolyan gondolom, de mégis mosolygom.-Féltem tőled őket, még.. leszednéd a fejüket.-Döntöm oldalra a fejem, és méregetni kezdem ezáltal.-Ahogy én téged ismerlek, ők nem élnék meg a reggelt melletted, csak azért, mert velem töltik az idejük egy részét..-Nevettem el magamat, bár voltaképpen nem viccnek szántam, de ez mindegy jelen pillanatban. -Hülyeség.-Mondom nyomatékosan, és egyben nevetve, hisz mégis miért tenne ilyet? Nem hiszem, hogy ez megtörtént volna.. és erről a témáról ennyi a véleményem, bár ő próbálja nekem komolyan beadni a dolgot, de én nem dőlök be ennek az "állkomolyságnak". Végül közlöm vele a döntésemet, avagy mondjuk úgy; az akaratomat, amely végleges immár. Úgy határoztam el, hogy életben maradok, és ez nem is lesz másképpen, amíg meg nem halok valami által, hisz egy ember nem halhatatlan. Váratlanul ér a tette, ahogy megcsókol hirtelen, és észre sem veszem, hogy lassan álló helyzetbe kerülve már az arcomat fogja közre. Élvezem a csókját, miközben viszonozom azt, míg nem valaki épp megközelít minket. Érzékelem, hisz a figyelmét lefoglalja jelenséggel az, majdan megszakítva a csókot lehettünk szemtanúi egy dolognak.. Rémült arccal pillantok a lányra, aki épp a halálán van, és hirtelen hátrálni kezdek.. nem is hallom Silas szavait, mintha kizáródna minden a gondolatomból jelenleg.-Bonnie..-Suttogom, és hirtelen nézek körbe a tömegben, de mivel nem látom, ezért az aggodalom ki ül az arcomra teljesen.. mielőbb meg kellesz őt keresnem..
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Vas. Ápr. 13, 2014 11:55 am
Why so serious Amara?
Megfojtanak már ezek a gondolatok, hogy elhagy engem és nem lesz több számomra mint egy emlék. Békére lelik majd a szíve de az enyém nem tud megbékélni a fájdalommal, a bűntudat, hogy elrontottam egy ártatlan ember életét megfolyt. Mint ha Stefant idézném ezzel a bűntudat szöveggel. A csók amit a végzetes éjszakán nyomot a számra belül megmaradt és egyre gyötrőbb az egész, csupa kín, szenvedés és fájdalom. Nem tudok megválni önként Amara-tól, hogy ne fájjon annyira az elvesztése. Nagy levegőt veszek és fújom ki a levegőt amit Amara is halhat, félek a döntésétől, hogy elkel engedjem a kezét. Ami még fájóbb az, hogy muszáj lesz elengednem mert ennyivel tartozok neki, hogy tönkre tettem az életét. Nem normális vagyok akire örülten hatot a szerelem és nem gondolkodtam csak sodortam magam az árral és nem törődtem a történtekkel. Ő is tudja, hogy nem megyek vele a halálba mert tartok attól, hogy elveszítem ott is őt. Ezt gondolom és? Semmi és senki nem cáfolja meg azt, hogy nincs igazam. –Még is mit tennél ellene? Váltok újra mosolygásra és nézem őt. -Nem hiszem el, hogy nem vagy féltékeny. Húzom fel a szemöldökömet. Lassan pedig lenyúlok a felsőm aljáig és kezdem felhúzni ingerelve Amara idegeit. Nem láttam még sose féltékenynek Amara-t most pedig megnézném, de azért nem fogok varázsolni magamnak egy lányt, hogy ide jöjjön és csinálja a feszültséget köztünk. A régi módi mondatára nem felelek semmit csak elnevetem magam halkan. Most még kihagyná kíváncsi vagyok egy kis idő múlva mennyire hagyná ki. –Honnan veszed, hogy én gondoltam úgy rád? Kérdezem meg tőle a szavaim alatt meg érződik, hogy minden szó hazugság. Nem tagadom le, hogy nem gondoltam rá úgy, mert szeretem és vágytam rá. Az lett volna a nagy, ha nem vágytam volna úgy rá. Még azt hitték volna, hogy meleg vagyok. –Aha, talán legközelebb iszol még belőle, ne legyél telhetetlen. Vágom én is rá a szavaira ugyan olyan hangsúllyal mint amilyennel intézte felém a két mondatát. A „Silas Úrfi” becézésen felnevetek és csak vigyorgok sokáig rá miután hülyéskedésből előköt magától, de visszahúzottam hozzá . –Nem azt mondtam, hogy pörögsz, hanem azt, hogy gurulsz, szépségem. Jobban is figyelhetne a szavaimra ha már a társaságomban van. Mikor válaszolta a véletlen kibukott mondatomra csak némán bámultam rá mert nem is akartam kimondani ezt a dolgot. Ez volt az esti beszélgetésünk eddigi hatásszünete azt hiszem. –Szeretném megismerni azokat a barátokat Gondolom elítélnek engem. Mutatom a barátok szónál a macskakörmöt a kezeimmel. Jól eset a szörnyű lelkemnek a mondata második fele, hogy engem senki se pótolhat. Nem tudtam mit mondani csak mosolyogtam rá. Ha ennyire szeret akkor ne hagyjon el maradjon velem örökkön örökké és boldogok leszünk. –Talán hülyeség, talán nem. Viszem tovább az emlékvesztő búbáj ügyünket, hogy egy kis bizonytalanságot keltsek Amara fejében. Még a nézésem is komolyra válik miközben Amara önfeletten nevet majd én is elnevetem magam, hogy tovább játszhassak vele. Eljött a finálé mikor Amara döntést hozz és egyre hevesebben vert a szívem szinte táncolni lehetett volna rá olyan ritmusa volt. Nagyot sóhajtok „.-Nem maradok veled ma.” Hangosan fújom ki a levegőt és utána nézzek el jobbra mert nem tudok tovább ránézni. –Aj gyerünk Amara ne gyötörj tovább. Szólalok meg nagyot nyelve és nézzek újra vissza rá és szuggerálom, hogy bökje már ki azt a választ kérdésemre mert megtébolyodok. Mikor megadta a választ elgyengültem tőle és örültem neki. Végre megszűntek a gyötrő érzések a kínok a fájdalmak éreztem és láttam a szemében, hogy végleges a döntése. –Amara. Szóltam halkan csak a nevét tudtam kimondani hirtelen és csókoltam meg az ajkát. Olyan finom volt az ajka, ahogy az enyémhez ért és nem engedtem el. Felemelve Amarat függőleges helyzetből két kezemet arcára helyeztem és úgy csókoltam. Egy kis idő elteltével hallottam, hogy valaki mellénk szegődik egy nő nemű egyén mert éreztem lépéseiből. Kissé furcsálltam, hogy mire fel jön mellénk, nem is koncentráltam most Amara csókjára inkább az a személy érdekelt. Hirtelen megállt a csaj és hallottam, hogy elvágja a torkát hallottam, ahogy felsérti a bőrt magának és levegőért kapálózva fulladozik. Mikor elvágtam magának a torkát hirtelen nyitottam ki a szemem és engedtem el Amara száját és fordultam a lány felé. Mellettünk két három lépésre terül el és folyik a nyakából a vér. –Úgy gondolom most ezzel vége a bulinak. Szólalok meg a nagy csendben.
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Pént. Ápr. 11, 2014 3:59 pm
Silas & Amara Petrova My Love..
"Az élet tartogat meglepő dolgokat, hisz ettől szebb a sorsunk.."
Az életben maradás, mint egyfajta jelleműség igencsak kedvezően ható dolog lehet, amely arra késztet, hogy megismerd a világot, és ezzel együtt számtalan újdonságot is felfedezhetsz. Ha az életet választanám, akkor lenne egy biztos pont az életemben, és ez; Silas, akit teljes szívemből szeretek, és ezt az érzelmet sohasem lehetne belőlem kitörölni, hisz oly tiszta, és eszményi érzés. Olyan egyszerűen csodálatos dolog eme egész világon, hogy szavakba nem lehet önteni, mert ezt csak érezni lehet.. Feledtet, kitartást ad, és enyhít a kínokon.. éltet, küzdést ad, és biztos támaszpontot, hisz egy ember legalább áll melletted; egy valakire számíthatsz. A sors, vagy legyen élet egyszerűen mesés új dolgokkal kecsegtet a mai szemszögből nézve, de én képes lennék eme életbe beilleszkedni? Őrült vagyok.. egyszerűen megrögzött, hisz a fájdalmam olyan szinten éget bele a tudatomba, hogy azt képtelen vagyok megszüntetni. Érdekes lehet néha azon tulajdonságom, hogy tök normálisnak mutatom magam, de az elmém.. és az érzéseim nem tiszták.. zavarosak, hisz a fájdalmi jegy rám nyomta a véres pecsétet; A Kínzó Létét. Ha ezt az életet választom, akkor ahhoz rengeteg energia kellesz, hogy ugyanúgy, vagy valami ahhoz hasonló jellegem, avagy jellemem legyen, mint régen.. hisz mint lassan minden a stílusom árnyalata is előfog bukkanni, és akkor majdan kiderül, hogy milyen értékeim maradtak meg, vagy éppenséggel miket vesztettem el. A halál fogalma viszont ennél sokkal egyszerűbb, és könnyedebb megoldás, de ugyanakkor menekvés az élet elől. Ha meghalok, akkor szabaddá válok, és minden eddigi gondom tova száll. Békességre lelek, harmóniára, de ugyanakkor ellene szólhat, hogy ott a szerelmem már nem lesz velem.. egyszerűen tudom, hogy nem lenne ahhoz mersze, hogy meghaljon értem, és utánam jöjjön, de bármi is legyen a döntés már végül is eldőlt, és ezen pont ő nem tud változtatni, sőt senki sem.. de hogy melyik a kettő közül a lehetséges, nos legyen egy kis meglepetés a mai estére.. -Nem is tudom.. ki tudja, sőt lehet még élveznéd is, szóval nem engedném, hogy levedd azt a felsőt magadról itt.-Mondom egy ravasz mosollyal az arcomon, és voltaképpen az egészet csak elhülyéskedem, de ha egyetlen egy nő is a közelébe kerül Isten a tanúm rá, hogy megfojtom azt a nőt.. persze ez csak egy hirtelen gondolat, és nem több.. remélem. Sőt ilyenre ne kerüljön sor..-Nem vagyok féltékeny..!-Jelentem ki eljátszva a sértődőtett, de voltaképpen nagyon is az tudnék lenni, ha olyan helyzet adódna.-Azért, mert a régi hagyomány rendszerhez szoktam.. és ott csak házasság után volt a közösülés gondolatának fogalma jelen, míg a mai világ nem tudom, hogy milyen, de inkább kihagynám az extrém dolgokat.-Mondom komolyan beszélve..-Illetve tudod 2000 év alatt ellentétben veled én nem ezen gondolkoztam.. mármint sokat gondoltam rád, de.. nem vetkőztettelek le.. ezért ilyet ne feltételezz már!-Jelentem ki nevetve az egészet, majd végül csak mosolygok ezen. -Még szép, hogy akarnék belőle inni.-Vágom rá a szavaira..-Egyszer mindent el kell kezdeni.-Mosolygok rá, miközben őt nézem.-Ezt kikérem magamnak, Mr. Silas úrfi.-Mondom finoman meglökve őt a vállánál, persze csak hülyéskedésből, amit nem vehet máshogyan.-Én nem pörgök akárhova.-Lehajtva a fejemet mosolygok egy darabig, majd megemelve a szemeibe nézek komolyan, hisz érdekes dolgot említ meg..-Mindenre előbb, vagy utóbb, de lesz válasz.-Mondatom sejtelmesen csendül fel egy kis éllel megbabonázva. -Segítenek beilleszkedni ebbe a mai társadalomba, szóval.. nem jókedvemből vagyok velük, és hidd el téged egyik ember sem pótolhat.-Mondom határozottan, és szememben egyfajta különös csillanás villan fel, ahogy mondom a szavakat. Immáron tökéletesen összeáll bennem a döntés pillanata, így pedig nem is teszek mást, csak intézek Silas felé egy kérdést, amelyre valamiért érdekesen válaszol vissza.-Ez hülyeség..-Jelentem ki röhögve végül, és túlságosan is örömtelien adom ezt elő, míg nem elkomolyodott arccal tekintek rá, és szemeim is ezt sugallják. Bedöntve bár, de még mindig stabilan állva vagyunk elhelyezkedve, persze nem könnyű megtartani magad sok ideig.. Hallgatom a szavait, és egyetlen egy szót sem mondok addig, amíg be nem fejezi, amiket mond, és amikor ez megtörtént a jobb kezemet az arcára helyezem, majd lágyan megsimogatom azt.-Nem maradok veled ma..-Jelentem ki komoly hangon, és egyben határozottan, míg szemeibe próbálok nézni, amit valamiért lehunyt, de gondolom nem sokára magához tér majdan.-Én örökre veled akarok maradni, Silas.. nem csak ma, hanem az idő végezetéig.-Előző szavaim után ez váratlanul érheti, vagyis gondolom én. Jobb kezem immár tovább csúsztatva átölelem a nyakánál, és hozzáteszek még ehhez az egészhez valamit.-Szóval.. igen, veled szeretnék élni ezen a.. világon.-Komolyságom tova tűnik, és lágy mosoly veszi át felettem az uralmat. A döntésem teljességgel végleges!
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Csüt. Ápr. 10, 2014 3:41 pm
Why so serious Amara?
Vajon melyik lenne jobb? Harcolni és küzdeni azért, hogy éljen vagy elengedni azért, hogy örök békére leljen és megváltsa magát kegyetlen életéből? Minden bizonnyal időben megkapom a válaszát sem hamarabb, sem később. Áh 2000 év hosszú és fájdalmas év volt egymás után vágyódni, és akár, hogy is végződik valamelyikünk örülni fog. Akárhányszor a szemébe nézzek táncolás közben, látom a fénylő csillogását pont mint régen. Ezért nem tudom hagyni, hogy elmenjen tőlem megint. Táplálja bennem a reményt, hogy a válasza igen lesz a folytonos kérdésemre. Nem erőszakolhatom rá az életet, hogy éljen! Csak újra elvenném a döntését, egyszer már elvettem mikor elcsábítottam őt és vállaltam Tessa bosszúját. Hiba volt ilyen korán megkérdezni tőle, hogy hogyan döntött de legalább tudom a válaszát, hogy hol tart. Szerencsére ő nem emlékszik rá, hogy ez megtörtént és így nem tettem tönkre az estéjét.–Szerinted lenne esélyük ellened? Kérdezem meg tőle én is, lassú felhúzott szemöldökkel és mosolygok mert viccesnek találom ezt az egész helyzetet.–Csak nem féltékenységet látok rajtad? Megdöbbenést szimulálva kérdezem meg tőle majd lehajtom a fejem és rápillantok az ajkára majd pár másodperc után újra a szemébe nézek. -Miért is lehetetlen? Kérdezem meg nevetése közt.-Ja igen. Mint ha szememben tudnád hazudni azt, hogy még sose képzeltél el, úgy. 2000 év hosszú idő. Tekintettem a szemébe ivódik és úgy fürkészem az agyában lejátszó eseményeket. Nagy megfigyelésemben látom, hogy töpreng valamin, talán most jött el az ideje a választásnak? Meglehet. A finálé meg lehet, a döntése lesz középpontban. A tv-s válaszára nem mondok semmit csak elmosolygok magamban csak annyit mondok. Remek! Talán akkor esetleg megtudnám mutatni neki azt a készüléket ha velem maradna a földön. Nem szeretnék szellemlátó lenni mint a kicsi Gilbert fiú aki szexet játszik a szellem Bennett boszival. Aztán meg beállítanának a Ghostbuster fiúk és elkezdenének itt irtani a lényeket. Na jó! Tényleg sok volt a tv mostanság számomra ami nem nagyon válik előnyömre. –Te pedig még akarnál belőle inni. Bologatók mondatom közben és a kezemet lassan emelem arcához és simogatom meg két ujjal. –Félek ha többet iszol még jobban nem fogok bírni veled. Nevetem el egy kicsit magam. Az ujjaim még mindig az arcát simogatja gyengén és finoman. „Túl drága vagy nekem, Amara” mondom magamban és az ujjaimnak megállt parancsolva húzom vissza a kezemet a derekára. –Szerintem pedig el gurulnál addig. De ha lehet azért ne próbáljuk ki. Mosolygom el magam és a fülig érő szájjal néztem a reakciót, majd rám tör egy érzés. Újra kihűl a boldogság és az öröm színe a szememben. Mint ha 2000 gyertya aludt volna ki úgy érzem magam, teljes sötétségben keresem a fényt amit nem lehet találni mert nincs. –Hamarosan minden rendben jön. Suttogom teljes gondolkodásom közepette és túl hangosan is gondolkoztam, nem akartam kimondani, de kibukkant. –Óhh ezt nem akartam hangosan mondani. Rázom meg a fejemet és nézzek rá szerény arccal. Most már mindketten tudjuk, hogy mind a ketten gondolkodunk belül, hogy hogyan is legyen, tovább. Lélektépkedő érzések ezek amin most megyünk keresztül és lehet, hogy elkel fogadnom, hogy elbukok ebben az akadályban amit az élet elém állít. Mert elakarok bukni. Nem használnám a varázserőmet, nem csalnék, hagynám folyni az eseményeket. Nem csak a lelkemben halványul el a fény de a teremben is teljes hangulat világításban táncolunk. Nevezhetnénk ezt a teknika ördögének, de ez teljesen a varázserőm műve nem másé. –Még is milyen emberek? Kezdek féltékeny lenni, hogy velük több időt töltesz mint velem. Válaszolom felé és egy kicsi féltékenység érezhető szívemben amit hamarosan elnyomok mivel elhidegülést tervezek Amara felé, hogy ne fájón annyira majd ha elhagy. Jól esett a válasza melyben igent mondott arra, hogy hiányoztam neki. Jó lenne ha másra is igent mondana nekem, illetve nem másra hanem arra a kérdésre. Kicsit meglepődve figyeltem mikor a fülemhez hajolt és úgy suttogott bele. „.-Mit szólnál ahhoz, ha az életet választanám..?” Megremegtem az izgatottságom miatt és megijedtem a pillanattól mert éreztem itt ér pontot a döntés mert változtatni már nem lehet rajta. Hirtelen megint bedöntöm Amarat és lassan hajolok le felé és összeérintem a homlokomat az övével.–Mit szolnál ahhoz, hogy nem rég megkérdeztem tőled ezt a kérdést és te majd nem itt hagytál és egy emlékvesztő bűbájt vettettem be ellened. Feleltem kérdésre kérdéssel és röhögtem fel a végén milyen jó kis viccet találtam ki most. Csak mert nem azért kántáltam el az imént a varázslatot, hogy újra eszébe juttassam ezt. –És el is árulod nekem döntésed? Vagy tovább akarsz gyötörni belülről, hm? Kérdeztem meg felcsigázott tekintettel felé. –Nézd, bármi is történjen ma maradj velem, kérlek. Suttogtam felé a kérlek szót még magamban is el ismertem háromszor. –Nem akarom, hogy bármi bajod essen. Szóltam felé és csuktam be a szememet hát ha megérzem a varázserőmmel, hogy veszélyben van e az élete most vagy sem. Nem lenne megfelelő, hogy igent mond és netán valamelyik ellenségem megöli őt.
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Szer. Ápr. 09, 2014 6:15 pm
Silas & Amara Petrova My Love..
"Az élet tartogat meglepetéseket.. nem igaz?"
Nem tudom eldönteni, hogy melyik a jobb; élni, avagy meghalni.. ez az egész elbizonytalanít, de csak is azért, mert előzőleg a halál fogalmán rágódtam.. megakartam magamat ölni, de most meg egyszerűen élni szeretnék, vagyis erre jobban hajlok, mint a halálom felé.. Joggal állíthatom, hogy nem könnyű a döntés, hisz 2000 év szenvedést nem enyhít Silas jelenléte.. 2000 évnyi magányt nem nyom el, vagy pedig töröl ki belőlem.. 2000 év! Hosszú idő, és olyan nagyon, hogy csodálkozni lehet, amiért még mindig élek, és nem a halálomba rohantam.. bele. Szívem dobbanása jelzi, hogy eme kettő közt töprengem.. és talán félek kimondani erre egy megfelelő jelenségű szót. Mármint őrlődők, de már hajlok az egyik felé.. de hogy melyik az, az még legyen számomra titok, hisz jelenleg még töprengek. Erősen gondolkozom ezen, és épp ezért sem gondolok erre az este folyamán, vagyis egyszóval nem teszem szóvá, hanem inkább élvezem az adott estét, és ennyi. -S ezt miért tennéd? Hogy a teremben lévő összes nő rajtad legyen?-Kérdezem meg komoly tekintettel, és egyben felvont szemöldökkel érdeklődve tőle.-Talán lehet, hogy ez is játszik annyira közre benne.. na azért sem öntenélek le..-Mondom egy apró mosollyal az arcomon, miközben a szemeit fürkészem.-Tudod, hogy az lehetetlen..-Nevettek fel az ötletén.-Mert.. jelenleg egy jelmezes bálon vagyunk, meg amúgy is.. ne ilyen témákat hozz elő.-Mosolygok rá. Töprengésem most sem szűnik meg.. folyton egy dologra tudok gondolni, csak arra, hogy halál, avagy élet.. Megrázom kissé a fejemet végül.-Rendben, állok elébe.. annak a ravasz Tv-nek.-Mosolygok továbbra is, míg szemeim kissé nyugtalanná válnak, de semmi utaló jel nincs ezen kívül, csak gondolkozásomat jelzi, hogy elvagyok bizonytalanodva, és ennyi.. Hirtelen kiesik belőlem 10 percnyi idő.. mintha meg sem történt volna, vagy ennyit ittam? Azon kapom magam, hogy Silas magához rántva mond egy-két szót, és most már biztossá válik számomra, hogy ez az ital nagyon is megártott.-Talán túl sok volt az ital.-Vallom be mosolyogva a számára.-Nem is tudom.. hogy miért nem megy ennyire ez a táncolás jelen esetben, emiatt?-Röhögöm el magamat végül, miközben Silast nézem.-Ki tudja.. lehet, hogy nem is pörögnék el addig.-Nevettek fel hirtelen, és közben őt figyelem, mintha valami baja lenne.. de miért lenne az? Próbálok nem erre gondolni, de a tekintette elárulja, hogy van valami.. ami miatt ilyen. Szavai viszont némileg erről elterelik a gondolataimat.-Onnan, hogy volt pár ember, aki mostanában segített nekem.-Mondom egy sejtelmes mosollyal az arcomon, bár azok az emberek.. nem csak emberek voltak, de ez már csak részletkérdés, és ha kérdezné, hogy kik ők, csak annyit mondanék, hogy úgy sem ismeri.. aztán ezzel le is lenne rendezve. Hirtelen dönt be a parketten, és utánam hajol, aminek a következtében az ajkaink összeérnek.. de nem teszek semmint, mint ahogy ő is csinálja. Egy játékot űz.. gondolom én.-Hiányoztál..-Suttogom az ajkaiba, miközben jobb kezemet óvatosan végig húzom a nyakán, majdan elfordítom a fejemet úgy, hogy a füléhez hajolhassak.-Mit szólnál ahhoz, ha az életet választanám..?-Hangom suttogás, míg hagszínem játékos, mely jelzi, hogy már döntöttem magamban, és akármit is mond.. a döntésem nem fog változni, hisz már tudom jól, hogy mit is szeretnék..
// Na ez aztán jó gyenge reag lett, de igyekszem javítani a minőségen!
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Kedd Ápr. 08, 2014 7:33 pm
Why so serious Amara?
Szeretni őt mindennél jobban, hát ha velem marad? Ezt tervezem vele mindent megtennék neki csak maradjon velem és boldog lesz. Bármit megtennék, hogy maradjon még térdre is kényszeríteném magamat csak maradjon. Amara a legjobb dolog életemben és nem mondok le oly könnyen, nem akarok megválni tőle csak úgy. Nem akarok meghalni! Imádom, hogy halhatatlan vagyok és terrorizálhatok másokat kénem, kedvem szerint. Nem akarok meghalni, mert akkor elveszítek mindent és az nem lenne valami jó dolog, hogy lezárjam az életem. –Persze, nem mondanám akkor levetném a pólóm és egy izmos félmeztelen sráccal lennél most. Mondom és picit felkacagok a hülyeségektől amit kitudok adni magamból. –Öhm inkább veled akarok fürödni. Csillan fel a szememben egy ördögi és szexre utaló nézés, amitől én is elmosolyodok. Gyönyörű Amara, nem hiszem, hogy valaha is eltudnám őt engedni örökre, vagy, hogy teljesen megszüntessem amit érzek. Ha tegyük fel a halál mellet döntene, akkor biztos összeroppannék a hiányától 1 évig siratnám mikor senki se lát és mindennap megölnék valakit, hogy gazdagítsam a túlvilágot. Mindennap egy valakit, ahelyett, hogy én lennék az az egy akit megölnék csak, hogy Amara-val lehessek. –Igen az a ronda Tv. Majd egyszer megmutatom, hogy mi is az. Felelem neki és a kezét kezdem el simogatni amit fogok. Újra látom azt a csillogást a szemébe pont mint régen mielőtt jöttek volna a bajok. Egy ártatlan személy akit nem kellet volna belekevernem ebbe az egészben nem érdemelte meg ezt az életet. –Szívesen. Nyomom az arca felé a fejemet és suttogom én is a szavakat elébe és mosolygom el magam. Majd akaratom ellenére is kibukott belőlem az ami a szívem vágya, ráakartam venni, hogy mondja azt, hogy velem akarjon élni, itt. Talán jó dolog volt felhozni megint ezt a témát? Jó dolog volt elrontani a másik kedvét? Nem tudom. Égtem a vágytól és a reménytől, hogy a válasza ez lesz „Igen Silas veled maradok” Túl gyors a tempó? Lehet! Mindenki vágyik valamire és én se maradok ki a sorból. Szomorúan a földre tekintek és azt nézem pár másodpercig. Körülöttem zajlanak az események, forog velem a világ mindent érzek és mindent látok ami történik a teremben. A kedvem ami Amara látványától jött tovaszáll, eltűnik, köddé, füsté válik. Megérdemli e a szeretetemet? Egy ilyen nő? Aki azt se tudja mit akar. Teljes elhidegülés fog rám szállni és nem fog érdekelne tovább Amara sorsa. Mikor Amara kinyögte az első szót már tudtam a válaszát mielőtt befejezte volna a következő szót. Kihúzva magam, előtte, fejemet felemelve néztem az arcára és bólintottam kettőt előtte majd elnéztem jobbra, keserűségemben. Akkor tekintek rá újra vissza mikor azt veszem észre, hogy itt akar hagyni. Nagyot nyelve és fájdalmat érezve kezdek kántálni egy varázsigét. –Lorem impsum lamos. Mivel már nem vagyok vámpír nem tudom megigézni őt ezért egy amnézia bűbájt küldök rá mellyel eltüntettem ebben a 10 percben történt dolgokat. Úgy is majd az italra fogom, hogy mi volt, és ő is ezt fogja mondani magának. Gyorsan megint a keze után kapok és visszahúzom őt a nyakamba. –Ezt a táncolás dolgot még átvesszük egyszer. Mindig valahol máshoz kőtől ki! Nem pedig a karjaimban. Mondom neki viccesen és mint ha misem történt volna. –Még hogy kell még abból az italból neked. Aha! Aztán mehetek ki az udvarra mert odáig pörögsz. Mondom mosolyogva, ő rá hat az amnézia bűbáj de én nem felejtek, nem felejtem el, hogy még most sem tudja a dolgait biztosra. Volt elég ideje gondolkodni az életben maradásán és rajtam, de még most se tudja. –Nem értek egy dolgot ezt magyarázd már el nekem. Mondom neki oldalvást nézve rá. –Honnan tudtad, hogy egy ápolónő így viselkedik? Mert ha jól tudom régen nekünk nem volt ilyen tanfolyam ha jól emlékszek. Kérdezem meg tőle, hogy honnan tudott így viselkedni mint egy idei kori ápolónő. Ez az egész nem más mint egy színjáték ami most végbe megy. Én vagyok a színész aki eljátssza a minden rendben szerepét! Csak azért, hogy a „néző” gondolok itt Amara-ra jól érezze magát és felejtessem minden gondját és jól érezze magát velem. Hirtelen bedöntöm Amara-t és lassan hajtom felé a fejemet ajkaink bőre összeér de megállt parancsolok vágyaimnak és érzéseimnek, nincs csók! Érződik az elhidegülés amit Amara felé irányítok. –Hiányoztam? Kérdezem meg tőle édes mosollyal és csillogó szemekkel.
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Hétf. Ápr. 07, 2014 5:20 pm
Silas & Amara Petrova My Love..
"Szeretlek téged tiszta szívből.. csak éppenséggel azt nem tudom, hogy éljek-e.."
Élni, avagy meghalni? Feltámadni, avagy elpusztulni? Annyit gondolkoztam már ezen az egészen.. nem tudom, hogy az élet jobb nekem, vagy pedig a halál. Nem régibben még mindent megadtam volna azért, hogy halott legyek, de most.. most teljességgel elbizonytalanodtam. Talán attól félek, hogy amoda nem lehetne nyugodt életem mégsem, hisz mi van, ha Tessa megint kieszel valamit? Sőt hagyjam itt, Silast? Nem tudom.. egyszerűen képtelen vagyok józan ésszel eldönteni, hogy mit szeretnék. Csak annyit tudok, hogy jelen esetben buli van, ezért erre szeretnék koncentrálni, és nem a zavaros dolgokra.. persze eszembe jut megint Bonnie is, akinek nem árultam el egy részletet a horgonysággal kapcsolatban.. amit most magán kell viselnie. Veszek egy mély levegőt, és észhez térve figyelem ismét ezt az unalmas partit.. persze ez hamar meg is változik Silas megjelenésével, amely kissé váratlanul ér.. a jelmeze, vagyis helyesbítve az arcfestése megrémít, amely ki is ül az arcomra, de ennél többet nem foglalkozom vele.. -Persze, ha leöntöttelek volna, akkor nem ezt mondanád.-Mondom számára komolyan.-Amúgy is gondolom nem pezsgővel akarsz fürdeni, vagy ha igen.. javíts ki, kérlek.-Teszem még hozzá, majd végül elengedve őt találom ismételten szemben magamat vele. Meg kell hagyni ötletes, és egyedi, amit kitalált, de számomra még mindig maga a frászt hozó dolog.-Szóval az a csúnya Tv okozta ezt?-Kérdezem meg tőle, bár fogalmam sincs róla, hogy mi az a Tv, de most valahogy nem is foglalkoztat igazán. Inkább Silas-szal foglalkozom, és nem pedig a 21. századi dolgokkal, amelyeknek jelen esetben nincs is igazán értelmük. -Köszönöm szépen.-Suttogom magam elé a megjegyzése után, amit persze az ivászatom követ. El sem hiszem, hogy egy kevés italka ennyire megárt, de hát na.. nem vagyok én hozzá szokva ehhez, sőt még van bőven mit tanulnom erről az egészről. Ezt követően megérintem őt, és persze eljátszom a nagy ápolós nő jelenetet, mintha tényleg az lennék, pedig közel sem vagyok az.. egy szolga voltam egész életem során, és nem több.. egy cseléd, aki Tessa oldalán tevékenykedett. Milyen érdekes az élet, nem? Pont én engedtem egy nemes ifjú csábításának, és ezért cserébe megkaptam egy 2000 éven át tartó szenvedést, amelynek szerencsére mára már vége van, ha még most is tartana, akkor minden bizonnyal nem bírnám ki.. egyszerűen emberként szörnyűbb volt, mint vámpírként. -Táncolni?-Kérdezem meg tőle végül, miközben a kezét fogva követtem őt egészen a tánctér közepéig.. nos nem hiszem, hogy annyira értenék a mai kori tánchoz, de majd meglátjuk a helyzetet. Magához ránt, és kezeimet a vállaira helyezve tartom meg, miközben táncolunk.. Nem sokkal később megpörget, persze szerencsémre megint sikerül megszédülni, de semmi komolyabb eset nem történik. Mire észbe kapok ismét ugyanabba a helyzetben vagyunk, csak annyi különbséggel, hogy az ajkaink majdnem összeérnek.. Óvatosan pillantok fel Silasra, aki közben intéz hozzám pár szót, de hirtelen nem tudom mit mondhatnék erre. Tudom jól, hogy azt szeretné, hogy éljek, de.. én bizonytalan vagyok.. szóval nem tudom, hogy mi is legyen.. -Én..-Szólalok meg nagyot nyelve, és a fejemet elfordítom tőle, hisz képtelen vagyok jelen esetben ránézni.. mégis mit mondjak, azt hogy nem tudom, mert elbizonytalanodva érzem magam? Vagy azt, hogy élni akarok, de akkor meg később mégis halállal is előhozakodhattok? Végül eltolom magamtól őt, és ezáltal hátat fordítok neki.-Én.. nos.. nem tudom.-Mondom ki nehezen eme pár szót, és majdan megindulok előre, hogy itt hagyjam őt, persze csak ha ezt engedi..
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Hétf. Ápr. 07, 2014 1:54 pm
Why so serious Amara?
Átakarom élni én is a XXI századi bulikat, hogy még is milyenek. Annyit hallottam, hogy nem szól másról csak beb***ni, megvadulni, szexelni, inni. Minden bene van ami tiltott és mégis ezt lehet élvezni legjobban ami tilos vagy nem szabad. Olyan hangulat lesz úrrá rajtam, hogy pezsegni kezd a vérem, teljesen átadom magam a hangulatnak és bulinak. Amara váratlan jelenléte kissé meglepet egyáltalán nem számítottam rá, hogy ma itt lesz. A Salvatore ház pincéjében hagytam, hogy ott ne essen bántódása és ne tegyen magában kárt. Nem akarom semmi kép nem akarom őt elveszíteni most, hogy visszakaptam. Amint előttem termettem kissé megrémült a jelmezemtől, de pont ezt a hatást akarom elérni mindenkitől. Az arcán látszott, hogy nem tetszett nekem, hogy úgy elküldtem a srácot, de még mindig jobban járt, hogy szó nélkül lépet le. –Kit érdekel most, hogy leöntesz vagy sem. A lényeg, hogy itt vagy. Mondtam neki miközben öleltem őt és éreztem a kezét, hogy megsimogatja a hátam közepét. Majd miután eltávolodott megfogtam a szabad kezét és úgy álltunk ott. –Sok volt a tv mostanság számomra és ez lett belőle. Válaszolom gyorsan és pillantok végig Amara-n. –Gyönyörű vagy. Bukott ki belőlem a szó véletlenül, ahogy befejeztem a végig nézést a testén. Amara úgy kortyolta a pezsgőt mint ha hozzá lenne szokva pedig régen a szolgáknak tiltották az alkoholt vagyis a bort mivel régen csak az volt. Megszédülve hullik a karomba én pedig csak mosolygok azon, hogy milyen nehezen tűri az alkoholt. Vidámsággal és boldogsággal tölt el Amara jelleme mivel egyáltalán nem látom rajta, hogy megakarna halni vagy kárt akar magában tenni. Reménnyel tölt el, hogy letett arról, hogy meghaljon és itt hagyjon engem egyedül és magányosan ebben a nagy világban. A szeretet mindenkinek kijár még a magamfajta szörnyeknek is, és ezt a szeretet csak Amara tudja betölteni. „Kell még ebből az italból majd..” csak biccentek egy igenlő választ és tovább mosolygok a lányra. Amara érintésétől teljesen elgyengült a testem erőltetve tudtam csak állni is. Nagyon nagy hatással van rám és ez a lazulós stílusa felejteti velem minden problémát és kínt amit elszenvedett a kapcsolatunk. Újabb és újabb reményekkel tölt el minden viselkedése, beszéde és mondandója. –Talán rászorulók némi ápolásra. Válaszoltam oda halkan és húztam vissza a fejemet az arcától közbehajolásom után. Csak hagytam, hogy játszón velem vagyis rajtam, nem akartam elrontani az örömét mindent, úgy csináltam, ahogy mondott, ha kérte levegőt vettem és nagyot sóhajtva fújtam ki a levegőt majd nevettem el magam ezen a nevetséges helyzeten. –Gyere táncolni. Jelentetem ki neki és megfogva a kezét hátrálva lépkedtem a parkett közepére. Végig az arcát néztem és mosoly hűlt ki rajtam, miután beértünk a parkettre magamhoz rántottam gyengéden és a kezei pont a vállamra estek. Az én kezem lassan csúszót fel a derekára és állt meg majd a szemébe néztem. Tánc közben hátra léptem és megforgattam Amara-t majd gyengéden megint magamhoz húztam. Olyan közel volt, hogy ajkunk majd nem összeért. –Most, hogy ilyen széppé tetted az estémet, már csak azt kéne mondjad nekem, hogy élni szeretnél velem, itt a földön. Lassan lihegtem az ajkára a mondatot érezhető volt, hogy kérlelem, hogy maradjon itt velem ezen a bolygón.
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Vas. Ápr. 06, 2014 4:24 pm
Silas & Amara Petrova My Love..
"Egy kis játszma sosem árt az életben.."
Nem rajongok ezért a partiért úgy őszintén szólva, sőt legszívesebben maradtam volna otthon, de mégis csak úgy döntöttem végül, hogy ideje kimozdulni, és kezdeni magammal valamit, ezért is jöttem az iskolába, sőt erre a jelmezes bálra. Vagy ez a kevés pezsgő ártott meg hirtelen nekem, vagy nagyon nem érzem magamat jelen esetben jól, viszont a lényegen nem változtat, hogy neki mentem egy személynek. Én tényleg nem akartam, de voltam olyan ostoba, hogy nem figyeltem.. mit tagadjam unalmas egyenlőre a parti, és még szerencsétlenségemre ennek a pasinak is neki megyek, ami valljuk be az én pechemre történik.. kész szégyen, hogy ennyire nem tudok élvezni egy bulit. Megrázom a fejemet, miközben bocsánatot kérek tőle, és nem nézek fel rá.. egyenlőre. Valahogy nincs bátorságom ahhoz, hogy a szemébe nézek ennek az illetőnek. Bamba voltam.. elismerem. Veszek egy mély levegőt végül, és óvatosan felpillantok a srácra, aki csak egy kedves mosollyal nyugtázza ezt az egészet. -Én tényleg nem akartam.. bocsánat.-Mondom komolyan közölve neki ezt. Hirtelen valami olyas valakire.. vagyis jelmezre, vagy arcfestésre figyelek fel, hogy majdan menten frászt kapok.. Egy enyhe szívroham kerülget mire leesik, hogy ez csak egy rémisztő jelmez. A hangja elárulja, hogy Silas-szal van dolgom, persze szavai kicsit sem kedvesek, és kissé gorombán küldi el a srácot, ezért rosszallóan pillantok fel rá.. de valahogy ezt a szerelést nézni.. megrémít. Enyhe borzongás fut végig a testemen, de azért halvány mosolyt erőltettek magamra, miközben őt figyelem. Hallgatom szavait, és váratlanul ér, hogy megölel engem.. talán nem számítottam erre, mert mondjuk a kezembe van az ital, és nem szeretném, ha kiborulna, de szerencsémre kikerülöm, hisz nem akarom, hogy pezsgőbe úszunk.. -Én sem gondoltam.. de mégis itt vagyok.-Válaszolom halkan, míg viszonozom az ölelését a pezsgővel a kezemben.-De azért legközelebb, ha ilyet teszel óvatosabban, kérlek, nem szeretném rád önteni a poharam teljes tartalmát.-Mondom mosolyogva neki, és a szabad kezemmel megsimogatom a hátát, majd lassan elengedve őt hátrébb lépek kissé.-Mond csak.. ezt az igazán csodálatos jelmez ötletet honnan találtad ki?-Kérdezem meg nevetve tőle, miközben kortyolok végül az italból egyet. Tekintettem végig fut az előttem álló férfin, és nyugtázom, hogy ez a jelmez nem csak rám hat elsőre ijesztően, hisz a háttérben figyelők is kissé megrémülnek.. mondjuk jelen esetben egy kicsit sem érdekelnek a körülöttem lévő személyek. Megiszom a pohárban lévő ital tartalmát végül, és voltaképpen ezzel enyhítem, vagyis fokozom a hangulatomat, hisz nem szeretnék komoly lenni az egész estém alatt. Hirtelen fogom meg Silas vállát, ahogy megszédülök az italtól, de csak mosolyogva nyugtázom az esetet..-Kell még ebből az italból majd..-Mondom végül feltekintve Silasra, és most már teljesen szabadabban viselkedem, mint az előbb. Teszek egy lépést előre ezzel közelebb kerülök a szerelmemhez, aki minden bizonnyal jót mosolyoghat rajtam, hogy ez a kis ital is már ennyire kifog rajtam, de hát nem csoda.. az életem alatt egyszer sem ittam alkohol tartalmú italt, hisz egy szolgának, mint én nem volt szabad.. avagy tiltott dolog volt. Múltamat idézve elfog egyfajta keserű érzés, de amilyen gyorsan jött ez, oly gyorsan tova is száll végül.-Esetleg nem szorul a betegem.. egy kis kezelésre?-A vállán lévő kezemet immár a mellkasára csúsztatom, ahol érzem a szíve dobbanását. A másik kezemben lévő üres pohárt az érkező pincérnek nyújtom át, aki épp mellettünk halad el, és miután elvette tőlem leszedem magamról a sztetoszkópot..-Most, ha nem ellenzi a páciens, akkor meghallgatnám a szíve dobbanását, hogy biztosra tudjam, hogy mi a baja.-Mondom komolyan, miközben a fülembe rakom a sztetoszkópot, majd finoman megfogva a végét Silas mellkasára helyezem.-Most vegyen egy mély levegőt.. kérem.-Pillantok fel Silasra mosolyogva, miközben úgy viselkedem, mint egy igazi ápolónő.
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Vas. Ápr. 06, 2014 2:46 pm
Why so serious Amara?
Eljött ez a nap is! Mystic Falls-ban jelmezes bált tartanak amin persze ott a helyem. Soha nem voltam ilyen rendezvényen. Nem is volt időm ilyenen részt venni mivel egy betonasztalon feküdtem mozdulatlanul. Mindenki ott lesz aki számít és ha netán rosszpasszba fogok kerülni még az is szóba jöhet, hogy tönkre vágom a bulit. Előre látom, hogy unatkozni nem fogok a bulin, belevettem a 21-dik századi „beba**ós” buliba magamat. Jelmez kell? Nos már meg is van az ötlet. A mi nap néztem egy jó kis filmet „Batman a sötét lovag”. Volt benne az a színész Joker illetve az őt játszó színész Heath Ledger. Nagyon jól eljátszotta a csóka a karaktert! Joker és én egy csomó pontban hasonlítunk még a nézeteink is egyforma. Ami meglepő volt, hogy ő is nagyon szeretet a kicsi késével játszani pont mint én. Hiába voltak fegyverrel ellene ő tökéletesen elvolt a kis késével ellenük! Szegény alakító csóka! Meg is halt a szereplés után, bámulatosat alakított még az úgy nevezet Postumus Oscart is megkapta. Ha jól olvastam az illető színész halála után kapja meg tökéletes alakítása után. Hm nem rossz, de milyen érdekes lenne ha visszahoznám az életben Heath Ledger-t. Mindenki ámulna bámulna és a végén én kapnák Oscart. Lassan divatba is jönnék akkor, hogy mikre vagyok képes. Na nem azért ezt a visszahozós dolgot hanyagoljuk! Felkészültem teljesen a bálra beszereztem a festékeket és ezt a zöld hajfestéket is. Bezzeg ilyen nekem nem volt Görögországban, hogy zöldre fessem a hajam. Legalább ráfoghattam volna Tessa-ra, hogy ha meglátom még a hajam is bezöldül tőle. Az ágyról felkelve indulok el a fürdőszoba felé, menet közben egyenként dobom le a földre a ruháimat míg meztelenül érek be a fürdőszobába. Megnyitom a tusoló csapot és beállok alá, hogy folyón rám a víz ami kijön. Elővéve a tusfürdőt, sampont fürdök és mosom meg minden porcikámat. Azért nem minden dolgon lepődök meg mivel volt időm használni ezeket már vagy 1 hónapja élek ebbe a házba. A korábbi gazdájának meg úgy se fog rosszul esni, hogy használom a házát mivel már neki úgy is mindegy. Egy fél órán belül végeztem is a fürdéssel, elzárva a csapot lépek ki a tusoló alól és veszek el egy törölközött. Megtörölközve mindenhol veszem el az alsó nadrágomat és húzom fel magamra. Beállok a tükör elé és a hajfesték tartalmát a tenyerembe nyomom. Összedörzsölöm a két tenyeremben és kennem be jó mélyen a hajamat minden hol, minden hajszálamat bekentem ami hamarosan zöldé is változott. A kagylóban a víz folyamatosan folyt, hogy ne keverjem a festékeket amiket használok. Kinyitottam a fehér festék tubusát is és az arcomra kezdtem dörzsölni amíg teljesen fehér lett. Lemosva a kezemről a fehér festéket vettem elő a fekete festékű tubust amit a szemem körül kezdtem el kenni. Hamarosan végeztem is vele már csak a piros festék hiányzott amit a számra kell felkennem, hogy tökéletes legyen az álarc. Pár perc alatt fel is kentem a számra. Újra megmosva a kezemet és törölve meg egy törölközőben vettem le a polcról a parfümős palackot. Megszagoltam az illatát, de gyorsan elhúztam az arcomat tőle mivel elég erős és szokatlan szaga volt. Nem baj befújtam magam, a nyakam és a mellkasom körül. Utána bezseléztem a hajam, hogy úgy álljon, ahogy szokott. Kimenve a fürdőből a régi tulajdonos ruhatára felé vettem az irányt. Kinyitva a szekrényajtót turkáltam a holmik közt, nem mind nyerte el a tetszésemet. A választásom egy fekete farmer nadrágra és egy fekete v nyakú pólóra esett, na meg beszereztem magamnak egy zöld kis öltöny mellényt. Hamar fel is húztam magamra majd sietősen a kijárat felé indultam mivel kezdtem kifutni az időből. Kint felhúztam a cipőmet és magam mögött becsapva az ajtót indultam el Mystic Falls suli felé. Ezt az egész ceremóniát könnyebb lett volna varázslattal megcsinálni de inkább emberként viselkedtem. Ötven percen belül elértem a sulihoz, nagy felhajtás volt már a suli körül. Mindenkit tereltek el a tornateremtől mivel ott még állítólag valami meglepetés lesz. Engem nem érdekelt táncolva mentem a tornateremhez, azzal a céllal, hogy engem nem fognak meglepni ilyen hülyeséggel. Majd én fogom meglepni őket, mosolyogva mentem a célom felé. Beérve látok egy botladozó lányt doktornő cuccban, látszik rajta semmi kedve nincs az egészhez. Akkor minek jött el? Neki menve egy srácnak pillantom meg az arcát és fejezem be a táncolást. Meglepődöttség hűl ki az arcomra és indulok el felé behunyva a szememet hallom, hogy bocsánatot kér a sráctól. –Hallottad elnézést kért, most pedig tűnés lesz. Biccentek a fejemmel a srácnak és pillantok rá a lányra. –Amara. Szólítom meg őt aki csodálatosan nézett ki. –Nem hittem, hogy eljössz erre a mulatságra. Ölelem meg gyorsan és szorítom magamhoz. Ha tudtam volna, hogy akar vagy ha szeretne jönni elmentem volna hozzá és nagyon remélem nem tépi le a fejem.
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Tornaterem Vas. Ápr. 06, 2014 1:12 pm
Silas & Amara Petrova My Love..
"Akadnak különleges találkozások az életben.."
Testemet a jéghideg kőhöz nyomom, és óvatosan fújom ki a tüdőmben tartott levegőt.. A plafont bámulom, mintha bármilyen jelentőséget is sugallna számomra, de nem. Az ágy felé fordítom a fejemet ahol már a kikészített jelmez csak arra vár, hogy felvegyem magamra, de még ahhoz is lusta vagyok, hogy felálljak innen. Enyhén megrázom a fejemet, és arra gondolok, hogy immáron Bonnie viseli magán a bélyeget, amely ezidáig rajtam volt.. Sajnálom azt a lányt, de ha tudja, hogy mit kell magára vállalnia, akkor nem fogadta volna el az ajánlatot.. inkább szellemként élne még mindig. Így legalább a barátaival lehet, viszont a fájdalom.. tudom jól, hogy milyen borzalmas szenvedéssel jár, és hogy hogyan emészt fel belülről teljesen. Őszintén sajnálom, és ezt meg is fogom neki mondani, amint lesz rá alkalmam, hisz nem akartam ezt tenni vele, de megérdemelte az életet.. persze nem így, de.. Felülök hirtelen, és az ágyba kapaszkodva felállok, majdan leszedve magamról a mostani ruhát átöltözök a nővéres jelmezbe. A ruha tökéletesen simul a testemhez, és ehhez mérten veszek fel egy cipőt, majdan a fürdőbe menve szépen kifésülöm a hajamat. Csak ezután rakom a fejemre a fejdíszt.. Remélem Bonnie is ott lesz a rendezvényen, mert szeretnék tőle elnézést kérni, bár tudom, hogy ennyivel ezt nem lehet lerendezni, de akkor is muszáj, hogy ezt elmondjam neki.. Kilépek az ajtón, és egyből megindulva megyek az Mystic Falls-i gimi irányába. Tekintettem végig fut a mellettem elmenő embereken, akik úgy néznek rám, mintha sosem láttak volna még nőt. Egyszerűen idegesítő.. Egy félóra elteltével meg is érkezem az adott helyszínre, majd egy pillanatra megállva előtte végig nézek az iskolán, ezt követően az udvaron. Veszek egy mély levegőt, és abban reménykedek, hogy nem futok bele olyanba, akibe nem kellene.. a zene irányába sétálok, amely a tornateremből szól. A hangosság teljesen arra késztet, hogy ne gondolkozzak semmin, hanem koncentráljak erre a jelmezes partira, avagy legyen bál.. Hirtelen kapok a kezembe egy pohár pezsgőt, és nagyot kortyolva belőle indulnék meg előre, de ekkor neki ütközők valakinek. Szerencsére az italt nem borítom se rá, sem pedig magamra, így megúszok egy enyhe balesetet, amely egyikünk számára sem lenne kellemes.-Sajnálom, nem akartam, csak..-Nyögök ki nagy nehezen pár szót, míg a földet nézem, hisz egyszerűen nincs bátorságom a szemeibe nézni.
Most a Young Blood frpg oldalára tévedtél. Reméljük, hogy az oldalunk elnyeri a tetszésedet, hiszen itt biztosan nem fogsz unatkozni. Ezen a helyen tényleg csak a fantáziád szabhat határt, illetve ha valami egyedi ötlet merül fel benned a karaktereddel kapcsolatban ne habozz! Mit is rejt ez az oldal? Sok-sok izgalmat, illetve kezedbe adja Mystic Falls és New Orleans városát, hogy te alakítsd az ottani lények, emberek életét, de akár azt is mondhatnám, hogy a város életét. Ne feledd itt semmi nem az aminek látszik, mert itt minden árnyékben egy "démon" lapul, aki vagy jót akar cselekedni, vagy pedig a poklok poklát járatni veled. Elég bátor vagy ahhoz, hogy szembe nézz velük és te magad alakísd a jövődet? Akkor ne habozz, itt a helyed! Ha ez se lenne elég, akkor még egy dolgot elárulok neked. Mindenegyes széllel egy újabb jövevény érkezik a városba, hogy az ott élők amúgy se unalmas életét még jobban felbolygassa. Bármiben segítségre lenne szükséged, akkor nyugodtan keresd fel az egyik staff tagot, hiszen szívesen segítünk neked. Minden kedves kezdőjátékost is szívesen látunk az oldalon, mivel itt nem "tévedhetsz el". Légy részese a mi kis kalandunknak! A döntés a te kezedben van... Mi szeretettel várunk téged. (;
Oldal alapítása: 2013. december 20.
Belépés
Fecsegõ-tipegõ
ahol mindig beszélhetsz...
Jelenlévõk ..
Akik a város életét színesítik.
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég
A legtöbb felhasználó (79 fő) Vas. Szept. 29, 2024 2:39 pm-kor volt itt.
Bejelentéseink
Ami az újságok címplapján is megtalálható.
❦ Oldalunk több mint fél éves fennállásának, illetve nagy időugrásának köszönhetően gyönyörű új külsőbe öltözött, ami ezúton is köszönünk Kenzynek! <3
❦ Az oldalon jelenleg semmilyen faji- illetve nemi korlátozás nincsen. Szívesen látunk mindenkit! (:
❦ Egyre több sorozatbeli, keresett karakter, illetve most már canon karakterek is keresik a megalkotójukat. Amelyik az adminok fejéből pattantak ki. Bármivel kapcsolatban kérdésed lenne, akkor keresd a hirdetőt vagy pedig az adminokat.
❦ A sorozatbeli karakterek listája a sorozat adásaival folyamatosan frissül, bővül, de ha van olyan karakter, aki nálunk nincs feltüntetve és a státusza az oldalon szabad, akkor ne habozz! Mindössze jelzésképpen egy pm-et kérünk tőled! (;
❦ Továbbra sincsen megkötött szószám, illetve sorok száma sincsen meghatározva. Eddig nagyon szép hsz-ek születtek és reméljük a továbbiakban is ilyen szép olvasmányokkal lesz tele az oldal. Szóval ilyen téren abszolút szabad minden!
❦ Különböző nemi beállítottságú karakterek érkezése sincs betiltva az oldalon, valamint a felnőtt tartalmú játékoké sincs, pusztán az utóbbinál arra kérünk titeket, hogy ezt tüntessétek fel a reagok elején.
❦ Valamint, köszönjük szépen minden egyes tagunk maradását, illetve aktivitást, mert nélkületek az oldal nem működhetne. Tovább jó szórakozást kívánunk mindenkinek és sok izgalmat. (;
3>
Újdonságok
legutolsó üzenetek
» Heart of Europe pötyögte Rebekah Mikaelson Kedd Márc. 17, 2015 5:04 pm
» Szent Johanna Gimi pötyögte Rebekah Mikaelson Vas. Márc. 15, 2015 3:35 pm
» City of Fallens pötyögte Rebekah Mikaelson Hétf. Márc. 09, 2015 2:44 pm