Hát, a lány gyorsan távozott. Esélyem sem volt arra, hogy megpróbáljam itt marasztalni. De midnek is marasztaltam volna, mikor azt sem tudom, hogy kicsoda? Ja igen… a kedves kis Elena miatt kellett volna marasztalnom. Az ugyan is nem lett volna túl jó, ha kiderül, hogy többen is rohangálunk egy azon pofival. Apropó egyező pofik… biztosra veszem, hogy leszünk itt páran vele. Legalább is abban biztos vagyok, hogy legalább Elena megtiszteli a régi suliját a jelenlétével. Katherine nem az a típus, aki álarc vagy jelmez alá rejtené azt a mesés pofiját… szóval nem hinném, hogy ő megtisztel mindünket a jelenlétével. Talán jobb is. Ma valahogy nincs gyomrom a jelenlétéhez… Kíváncsian figyelem az előttem álló lovagot és ahogy tanulmányozom az arcát… rá kell jönnöm, hogy ő nem igazán tartozik az iskolások közé. Sőt mi több! Azt hiszem jóval idősebb is tőlük. Persze, pont én beszélek a magam ezer évével. De ha már itt tartunk, ez a leáyzó sem illett itt igazán a képbe. Persze, megint csak én beszélek.... Látványosan szemet forgatok azon, ahogy a lovag megbámulja a lányt. Összefonom kezeimet a mellkasom előtt, testsúlyomat a bal lábamra helyezem, miközben hamis mosolyomat villogtatom a lovag felé. Nem gondoltam, hogy lehet valaki ennyire idegesítő, mint amennyire ő. - Ez nem kölcsönzői darab. Ez a családomé. – mondom neki, miközben végig igazítom magamon az említett darabot, majd a parókát is megigazítom fejemen. Nagyon mehetnékem van már. A buli már javában megy, nekem pedig semmi kedvem lemaradni róla. Szeretném felmérni a terepet és megfelelő falatokat keresni magamnak. Na meg, kíváncsi vagyok rá, hogy hány ismerős arcot fogok látni a ma este folyamán. Van egy olyan érzésem, hogy sokat… túl sokat. Hallom a dübörgő zenét, s minden porcikám arra vár, hogy mozoghasson egy kicsit a zene ütemére. Azonban ez addig nem fog megtörténni, míg itt ácsorgunk. Szóval… indulnunk kéne. - Kíváncsi vagyok, vajon milyen a díszítés a teremben. Ráadásul nagyon szeretnék inni már valamit. Szóval, nem bánod, ha…? – célozgatok arra, hogy nagyon mennék már. Az cseppet sem érdekel, hogy ő is velem tart-e, vagy sem, csak épp nem akarok bunkónak tűnni és elindulni egy szó nélkül. Szóval csak várakozva nézek rá, és ha megkaptam a jelzést az indulásra én elindulok, vele vagy éppenséggel nélküle.
//Köszi-Köszi //
Hello darling, call me by my name
Peter Levis
❦ Hozzászólások száma : 10
❦ Join date : 2014. Feb. 14.
❦ Age : 40
❦ Tartózkodási hely : New Orleans
❦ Job/hobbies : rendőr
Tárgy: Re: Folyosók Szer. Ápr. 09, 2014 6:58 pm
Peter & Jackie & Tatia
Na jó, ennél azért sokkal jobbnak gondoltam a belépőmet. Elsőre még nem sikerült eldöntenem, hogy a nevetés azt jelzi-e, hogy elnyertem a nemes kisasszony tetszését, pukedli és az a néhány odavetett szó viszont meggyőz arról, hogy ennél azért nyújthattam volna jobb teljesítményt is. Vagy csak ezeknek a lányoknak már semmi sem jó, ami többet visel egy bőr ágyékkötőnél és nem csupa izom? De az is megeshet, hogy én értékelem alul a helyzetet. Majd a következő pár percben kiderül, bár a merészebb ruhát viselő lány szabadkozva távozása nem sok jót sejtet. De mentsük, ami menthető! - - De hisz ketten is észrevettünk! –Szólok a távozó lány után. Aztán megnézem magamnak a csinos hátsóját, mielőtt még eltűnne a sarkon, legalább ennyi örömöm legyen. - Ilyen rossz társaság vagyok? Remélem, nem előlünk menekül. . –A fejemhez nyúlok, hogy gondterhelten megvakarjam a fejem búbját, de rájövök, hogy sisak van rajtam, így meg legfeljebb a körmeim köszörülhetem a fémen. - - Amúgy a te jelmezed se semmi, gondolom nem délután dobtad össze a sufniban. Biztos borsos árat kértek érte a kölcsönzőben.
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Folyosók Kedd Ápr. 08, 2014 10:53 am
Tatia & Jackie & Peter
Hey sweetheart, nice to meet you
Nem az az első, hogy valaki nem ismer rám, szóval meg sem lepődtem, amikor Elena azt mondta, hogy nem tud beazonosítani, tényleg. Nekem nem igazán van kedvem bulizni, még annak ellenére sem, hogy ő ajánlja fel, szóval szerintem vissza fogok menni a hotelbe hamarosan. Közben megérkezik egy fiú, akinek nagyon ember szaga van, s mostanában nem nagyon tudom irányítani magamat, így van még egy okom arra, hogy gyorsan elhúzzak. Nagyon furfangos embernek tűnik ez a fiú, hisz fel is ajánlotta nekünk, hogy megvéd minket a vámpíroktól, de attól tartok, hogy inkább magát kéne megvédenie és nem mást. Még mindig nem tudom, hogy mit mondhatmék, de ha már Elena is mosolyog, hát én sem teszek másként. Szerintem látszik rajtam, hogy egyáltalán nincs kedvem itt lenni, szóval nem is tudom, hogy miért jöttem ide. Nagyon jól esik, mikor Elena többször is megdícséri a ruhámat, ami egyáltalán nem az én stílusom, de legalább jobb kedvre derít ezzel is. - Hát Elena, örülök, hogy tetszik a ruhám, bár nem igazán az én stílusom, és ne haragudj, de nem sok kedvem van, bulizni, inkább haza fogok menni. - Mondtam neki, s a mosoly úgy tűnt el az arcomról ahogy ráment, azaz hamar. Közben a fiút is köszöntenem kéne, ebben nem tart vissza semmi. - Szia, ismeretlen iú aki meg akar védeni a vámpíroktól, de nem igazán félek tőlük, mert tudod egy harapásom és nekük annyi! - Mindössze csak ennyi hozzáfűznivalóm volt a fiú mondandójához, most már tényleg úgy érzem, hogy jobb lesz ha elmegyek. - Ne haragudjatok, de tényleg semmi kedvem itt jópofizni a bálon itt mindenkinek, mert úgyis csak kevesen vesznek érszre. Jobb lesz nekem otthon a hotelben, szóval sziasztok! - Nem igazán adok időt nekik arra, hogy bármit is mondjanak nekem, mert ahogy búcsút mondtam, el is tüntem.
Nem tagadom, kissé meglepődök az ütközés hatására, s bár a java részben a lányt hibáztatom miatta, valójában nagyon is jól tudom, hogy pont ugyan olyan bűnös vagyok benne, mint ő. Szúrós pillantásomat egy lágyabbra cserélem, ahogy bocsánatkérésbe kezd, majd rá is mosolygok. Persze a bocsánat kérés vége eléggé váratlan. Elenának szólított, ami azt jelenti, hogy ismeri legifjabb hasonmásomat, ami számomra nem jelent túl sok jót. Végtére is nem mondhattam neki azt, hogy nem. Ha ezt tenném, valószínűleg belekeverném valamibe, amit annyira nem akarok. Magamban gyorsan át kell értékelnem a helyzetemet és el kell döntenem, hogy mihez kezdjek. Én pedig úgy döntök, hogy nem árulom el neki az igazat és megpróbálok azonosulni a cuki Elenával. - Istenem, bocsi. Te ne haragudj. Így hirtelen nem tudtalak beazonosítani. – Bocsánatkérő lesz a hangnemem és egy kedves, amolyan tipikus Elenás mosolyt engedek az arcomra. Nem értem, hogyan képes az a lány folyamatosan a kedvest játszani. Én is sokáig játszottam azt és nagyon belefáradtam. Belefáradtam és többé már nem is megy igazán. Az utóbbi napokban teljesen kifordultam önmagamból, s akik eddig ismertek, most elcsodálkoznának, ha látnának. Megváltoztam, teljesen… Érdeklődve, kíváncsian vezetem végig a tekintetem a lányom. A ruhája figyelemre méltó, amit meg is jegyzek neki. Persze rögtön utána arról is felvilágosítom, hogy ez egy jelmezes bál. Muszáj valamiről beszélgetnem vele, hiszen, ismeri az én drága hasonmásomat. Ráadásul valahogy ki kéne puhatolóznom, hogy mennyire ismerik egymást és mennyire vannak jóban. Vajon Elena mondana neki olyat, amit én mondtam az előbb? Vagy teljesen elszúrtam az első benyomást? Mindegy is. innentől kezdve százszázalékos erőbedobással azon leszek, hogy elhitessem vele; én vagyok Elena. - Ne aggódj, csodásan nézel ki ebben a ruhában. Ha pedig tényleg nem volt kedved jelmezbe öltözni, szerintem ez a ruha remek választás volt helyette. – mosolygok rá kedvesen, miközben lopva körbepillantok a folyosón. Egyre többen jönnek el mellettünk és sokan felém is biccentenek, mintha ismernének engem. Hát, mit is tehetnék? Mosolyogva vissza biccentek és kész. – Nem, komolyan nincs semmi baj. Nézd, ha valami baj van, nekem elmondhatod nyugodtan. Vagy ha nem szeretnél beszélni, akkor menjünk és bulizzunk egyet. – mosolygok rá, vidámságot csempészve a hangomba. A válaszára várva fürkészem az arcát, egészen addig, mígnem lépteket hallok, meg, melyek pontosan felénk közelednek. Odakapva a fejemet, egy lovagnak öltözött fickót pillantok meg. A jelmeze mókás látványt nyújtott, de azt el kell ismerni, hogy ki tett magáért, bárki is rejtőzzön a jelmezben. Lágyan felnevetek azon, ahogy a lovag köszönt minket és felajánlja, hogy védelmez bennünket a csúnya, gonosz vérszívóktól… Ó, pedig ha tudná, hogy én is közéjük tartozom, na, az lenne a mókás. - Helló. – mosolygok a lovagra és pukedlizek egyet a kedvéért. Majd kérdőn pillantok a mellettem álldogáló lányra, valami olyasmit közvetítve ezzel a nézéssel, hogy; „te tudod ki ez?” - Szép jelmez. – jegyzem meg a lovagnak, majd visszafordulok a lány felé.
Hello darling, call me by my name
Peter Levis
❦ Hozzászólások száma : 10
❦ Join date : 2014. Feb. 14.
❦ Age : 40
❦ Tartózkodási hely : New Orleans
❦ Job/hobbies : rendőr
Tárgy: Re: Folyosók Vas. Ápr. 06, 2014 4:49 pm
Peter & Jackie & Tatia
Hogy miért jöttem el Mystic Falls kicsiny városába ezen a szép tavaszi napon? És pláne miért Középfölde egyik harcosának öltözve? Ha megkérdeznek biztosan azt mondanám,hogy szórakozni, de igazából magam sem tudom. Nem mintha nem tűnne jó mókának egy beöltözős buli, de még számomra is őrültségnek tűnik New Orleans-ból egészen idáig leautózni egy kis szórakozásért. De elég az elmélkedésből, még lekésem a legcsinosabb macák érkezéséről! Kiszállok a kocsimból és a gimnázium felé indulok. A jelmezem nem a silányabb darabok közül való, borsos árat fizettem azért a kölcsönzőnek, hogy most tetőtől talpig páncélban, pisztoly helyett karddal az oldalamon sétálhassak be az iskola kapuján. Biccentek pár embernek menet közben, mintha ismernék itt bárkit is. Belépek az épületbe és elindulok, hogy felmérjem a terepet. Szépen, komótosan, most nem sietek sehova, mintha tényleg az iskola őrségének tagja lennék, vagy valami, még a kezem is a kardom markolatán nyugtatom, mindenre készen. A folyosón két lányba botlok, egy igazi hercegnőbe és egy legalább annyira csinos, de jelmeznek csakugyan nehezen nevezhető ruhát viselőbe. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem vagyok érte is rögtön úgy oda, mint hajótörött a szárazföldért. Még pont elcsípem a beszélgetésük utolsó pár szavát. - Hello hölgyeim! Akarom mondani: állok szolgálatotokra. – Meghajolok a jobb összhatás kedvéért. - Amíg itt vagyok nem kell félni a kint tanyázó vámpíroktól. –Mondom, mert befelé jövet vámpírnak öltözötteket is láttam.
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Folyosók Vas. Ápr. 06, 2014 4:10 pm
Tatia & Jackie
Hey sweetheart, nice to meet you
Mikor nekimegyek a lánynak kissé elszégyellem magam, hogy milyen figyelmetlen vagyok, de nem megyek tovább, hanem inkább bocsánatot kérek. - Ohh ne haragudj kissé figyelmetlen vagyok mostanában. Elena? - Mikor ránézek a lányra akkor látom, hogy Elena az, s egy kissé meg is ijedek, mivel nem gondoltam volna, hogy ő lesz az az ember akinek ma elsőként nekimegyek. Most már tényleg nagyon szégyellem magam, így is eléggé fura a viszonyom vele. Nem is tudom, hogy mit mondhatnék, de aztán amikor elkezd ő beszélni hozzám, teljesen olyan mintha nem is tudná, hogy ki vagyok. Mintha semmi sem történt volna és nem is mondtam volna el, hogy mi ketten testvérek vagyunk, amit amúgy szerintem el sem hitt. Azt mondta rám, hogy csinos vagyok, aztán ugymond belém szúr, hogy ez egy jelmezes bál. Igen tudom, hogy ez egy jelmezes bál, de semmi kedvem bohócnak beöltözni, szóval jó ez a sima merészebb ruha is - Ohh, hát köszi. - Mosolygok rá, de komolyan alig jön egy szó is a számra. - Igen tudom, hogy ez egy jelmezes bál, de nem akarok úgy kinézni mint egy bohóc, szóval inkább maradok ennél a ruhánál. Tényleg ne haragudj, hogy neked mentem, csak eléggé máshol jár az agyam, azt sem tudom, hogy mit keresek itt. - Most már tényleg ennyi volt, ennél többet ha akarnék sem tudnék mondani, mivel ő Elena, és a testvérem ha minden igaz. A ruháját megemlítve, nagyon különlegesen néz ki, bár én tálom az ilyen jelmezeket, soha nem venném fel, de rajta nagyon jól áll.
Figyelő szempárok… Mondtam már, hogy mennyire élvezem, ha az emberek rám figyelnek? Nem? Akkor most mondom. Tetszik, hogy bármerre is fordulok a folyosókon, valaki mindig engem figyel, és akkor sem veszi le rólam a tekintetét, mikor rápillantok. Ettől csak magabiztosabbnak érzem magam és úgy érzem, hogy nem lesz senki és semmi, ami megakadályozna abban, hogy megcsapoljak pár embert. Lassú nyugodt léptekkel bolyongtam a folyosókon. Fogalmam sincs, hogy merre kellene mennem, de nem is töröm a nyakam, hogy megtudjam. Inkább felmérem a terepet, megjegyzek néhány helyet, ahol nyugodtan vérét vehetném bárkinek. Éppen az egyik ilyen teremből lépek elő a folyosóra, mikor valami keménybe ütközöm. Vagyis, egész pontosan ő ütközik nekem. Szúrós pillantással nézek egy pillanatig a lányra, aki úgy döntött, hogy egyszerűen átgyalogol rajtam. Nem haragszom én rá, csak nem igazán díjazom, mikor az emberek figyelmetlenül közlekednek és letarolnak másokat. - Hé, hová figyelsz? – pirítok rá egy kicsit, bár ez inkább hangzik játékosan, mint sem mérgesen. Nem szándékozom bunkó módon lehordani emiatt, én is szoktam elkövetni apró bakikat. Illetve, csak követtem el régebben. Mostanában úgy érzem maga vagyok a tökéletes precizitás. Végigpillantok a lányon, az arcán, a sminkjén és a ruháján. Tetszik ez az összeállítás. Különösen a ruha. Bár, ez nem jelmez, ami a lányom van, de határozottan vad és figyelem felhívó külsőt kölcsönöz neki. Jómagam is felvenném ezt a ruhát, lehet be is szerzek egy hasonlót… - Csini ruha. – mosolygok rá. – Bár, én úgy tudtam ez egy jelmezes bál. – jegyzem meg. Kíváncsi pillantásokkal fürkészem a lányt. Kíváncsi vagyok, hogy ő vajon miért is nincs beöltözve. Oké, tudom, nem mindenkinek szokása beöltözni, de többnyire a lányok ki nem hagynak egy ilyen alkalmat. Hisz’, még én is itt vagyok, ráadásul jelmezbe bugyolálva. Bár, én nem táncikálni jöttem.
Hello darling, call me by my name
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Folyosók Vas. Ápr. 06, 2014 11:50 am
Tatia & Jackie
Hey sweetheart, nice to meet you
Ma bál lesz a suliban én meg elmegyek. Párom nincs, de talán így szerezhetek barátokat, mert abból nem sok van, sőt szinte egy sincs. Nem tudom, hogy velem van-e a baj, vagy másokkal, de inkább velem. Elenának elmondtam, hogy testvérek vagyunk, de nem tudom eldönteni, hogy most örül-e neki vagy nem. Előkészítettem a ruhámat, bár egyáltalán nem jelmez. Vadabbnak nézek ki, mint amilyen szoktam lenni, szóval remélem, hogy ez mindenkinek elegendő lesz. Egy hotelban élek, ami eléggé jól néz ki ahhoz képest, hogy hotel. Felvettem a ruhámat, aztán kis sminket tettem magamra. A hajam be van göndörítve. Ezután kimentem a szobámból és elindultam a suli felé. Tudom, hogy mehettem volna egy könnyed suhanással, de mégis a sétát választottam. Mystic Falls utcáiban van valami nagyon különleges, ami egészen tetszik nekem. Késöbb amikor odaértem a suliba, bementem aztán a folyosókon kezdtem sétálni, s ekkor véletlen nekimentem valakinek.
Jelmezes bál… Buta ötletnek találtam, mikor bejelentették, hogy rendeznek egy ilyet. Úgy gondoltam, hogy nem fogok elmenni rá, mert azon kívül, hogy jelmezes bohócokat nézegethetek, akik hülyét csinálnak magukból, semmi érdekeset nem tartogat majd a számomra. Nos, ezt az álláspontot hamar megváltozta egy apró tényező az életemben. Szerettem volna egy kis zűrt okozni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy ezt egy remek alkalomnak találtam arra, hogy csillapítsam éhségemet, ami napok óta tombol, és hiába teszek eleget az ösztönnek, ezerévi koplalást nem lehet pár nap alatt bepótolni. Szép lassan, magamra veszem az ágyra kikészített jelmezemet, ami voltaképpen nem is jelmez, mert volt idő, mikor ez volt a divat. Az 1920-as években nagyon drága és gyönyörű darabnak számított. Azt hiszem, hogy ez még most is egy vagyont érne, de nincs az-az isten, amiért megválnék tőle. A tükör elé libbenve könnyed sminket helyezek fel az arcomra, majd, mint egy utolsó simításként, összefogom a hajamat és magamra veszek egy parókát, melytől tökéletes összhangban lesz az öltözetem. Vetek egy utolsó pillantást a tükörbe, végig igazítom magamon a ruhát és már itt sem vagyok. Bezárom magam mögött a ház ajtaját, majd elsuhanok az éjszakában, hogy pár perc múlva a gimnázium előtt érkezzek meg és figyeljem, ahogy a jelmezbe bugyolált emberek bevonulnak. Vannak itt egészen jó jelmezek és akadnak olyanok is, amiket magam is szívesen felhúznék. Érdekes látványt nyújt néhány jelmez, de határozottan csak jó értelemben. Nem gondoltam volna, hogy ennyi kreativitás szorul ezekbe az emberekbe. Bezzeg a fontos döntéseknél nem ilyen kreatívak. Áhh. Lassú, magabiztos léptekkel, lágyan ringó csípővel indulok meg a bejárat felé. Pillantásokat érzek a hátamon, ajkaimra pedig egy magabiztos mosoly húzódik, ahogy elhaladok a figyelő szempárok előtt. Határozottan úgy érzem, hogy egy remek este elé nézek. Alig várom, hogy belemélyesszem a fogam valakibe, akit érdemesnek találok rá. Nem kell aggódni, senkit nem fogok megölni, ha nem muszáj. Csak harapni szeretnék valamit és kiélvezni vérüknek minden cseppjét. Na igen, ez a tervem.
Most a Young Blood frpg oldalára tévedtél. Reméljük, hogy az oldalunk elnyeri a tetszésedet, hiszen itt biztosan nem fogsz unatkozni. Ezen a helyen tényleg csak a fantáziád szabhat határt, illetve ha valami egyedi ötlet merül fel benned a karaktereddel kapcsolatban ne habozz! Mit is rejt ez az oldal? Sok-sok izgalmat, illetve kezedbe adja Mystic Falls és New Orleans városát, hogy te alakítsd az ottani lények, emberek életét, de akár azt is mondhatnám, hogy a város életét. Ne feledd itt semmi nem az aminek látszik, mert itt minden árnyékben egy "démon" lapul, aki vagy jót akar cselekedni, vagy pedig a poklok poklát járatni veled. Elég bátor vagy ahhoz, hogy szembe nézz velük és te magad alakísd a jövődet? Akkor ne habozz, itt a helyed! Ha ez se lenne elég, akkor még egy dolgot elárulok neked. Mindenegyes széllel egy újabb jövevény érkezik a városba, hogy az ott élők amúgy se unalmas életét még jobban felbolygassa. Bármiben segítségre lenne szükséged, akkor nyugodtan keresd fel az egyik staff tagot, hiszen szívesen segítünk neked. Minden kedves kezdőjátékost is szívesen látunk az oldalon, mivel itt nem "tévedhetsz el". Légy részese a mi kis kalandunknak! A döntés a te kezedben van... Mi szeretettel várunk téged. (;
Oldal alapítása: 2013. december 20.
Belépés
Fecsegõ-tipegõ
ahol mindig beszélhetsz...
Jelenlévõk ..
Akik a város életét színesítik.
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég
A legtöbb felhasználó (79 fő) Vas. Szept. 29, 2024 2:39 pm-kor volt itt.
Bejelentéseink
Ami az újságok címplapján is megtalálható.
❦ Oldalunk több mint fél éves fennállásának, illetve nagy időugrásának köszönhetően gyönyörű új külsőbe öltözött, ami ezúton is köszönünk Kenzynek! <3
❦ Az oldalon jelenleg semmilyen faji- illetve nemi korlátozás nincsen. Szívesen látunk mindenkit! (:
❦ Egyre több sorozatbeli, keresett karakter, illetve most már canon karakterek is keresik a megalkotójukat. Amelyik az adminok fejéből pattantak ki. Bármivel kapcsolatban kérdésed lenne, akkor keresd a hirdetőt vagy pedig az adminokat.
❦ A sorozatbeli karakterek listája a sorozat adásaival folyamatosan frissül, bővül, de ha van olyan karakter, aki nálunk nincs feltüntetve és a státusza az oldalon szabad, akkor ne habozz! Mindössze jelzésképpen egy pm-et kérünk tőled! (;
❦ Továbbra sincsen megkötött szószám, illetve sorok száma sincsen meghatározva. Eddig nagyon szép hsz-ek születtek és reméljük a továbbiakban is ilyen szép olvasmányokkal lesz tele az oldal. Szóval ilyen téren abszolút szabad minden!
❦ Különböző nemi beállítottságú karakterek érkezése sincs betiltva az oldalon, valamint a felnőtt tartalmú játékoké sincs, pusztán az utóbbinál arra kérünk titeket, hogy ezt tüntessétek fel a reagok elején.
❦ Valamint, köszönjük szépen minden egyes tagunk maradását, illetve aktivitást, mert nélkületek az oldal nem működhetne. Tovább jó szórakozást kívánunk mindenkinek és sok izgalmat. (;
3>
Újdonságok
legutolsó üzenetek
» Heart of Europe pötyögte Rebekah Mikaelson Kedd Márc. 17, 2015 5:04 pm
» Szent Johanna Gimi pötyögte Rebekah Mikaelson Vas. Márc. 15, 2015 3:35 pm
» City of Fallens pötyögte Rebekah Mikaelson Hétf. Márc. 09, 2015 2:44 pm