+18! Kínzóvá kezdett válni ez a várakozás, és inkább teljes egészében odaadtam magam Tomnak, hogy képzelete szerint bármit tehessen velem. Már abba is beleremegtem, mikor ujjbegyeivel végighalad hasamon, mi egyben csiklandozó és egyben fájdalmas érzelmeket váltott ki belőlem. Szűk nadrágomban érzékelve kezét, mi lassan és kezdőlegesen kezd kényeztetni legérzékenyebb pontomon, tempójától független már légzészavarokat okozott. Közben szinte faltam ajkait, tenyeremben hordoztam csókjaimmal. Egy idő után külön élvezeti szakaszban találtam magam, mikor két ujjával behatolt, úgy kényeztetett tovább. Tempóval egyetemben haladva hangosodtak nyögéseim, s néha Tom alsó ajkait haraptam meg pajkosan, egyben óvatosan is. Minél nagyobb volt a gyönyör, annál intenzívebben segítettem neki csípőmozgással. Hátát egyik kezemmel karmolásztam, egyre mélyebben. Közeledését már rég éreztem, de a hasamban mintha valami megfeszülne, majd elengedne, és egy isteni érzést hordoz magával. Jobb kezemen viszont valami nedvességet éreztem, és ráeszméltem; már véresre karmoltam hátát. - Sajnálom.. - húzódtam el tőle egy pillanatra, kimerült hanggal szólva. Engesztelésül egy lágy csókot nyomtam ajkaira. - Fogadni merek már te is alig várod a sorod.. - huncut mosollyal fordítottam lassan hátára, simogatva felsőtestét. Nem szándékoztam még sokáig kínozni, biztos vagyok benne, hogy már ő is ki van éhezve. Nyakát kezdtem csókjaimmal égetni, majd egész lassan kézfejemmel haladtam lefelé egészen odáig ahol különleges élményekben tudom részesíteni. Először tövénél kezdtem el a simogatást, majd kezemet kezdtem mozgatni rajta, makkját alaposabb kényeztetésbe osztani. Még erotikusabbá téve a helyzetet, elkezdtem csókokkal testén lefele haladni egészen férfiasságáig, minek lassan és erotikusan teljes egészét végignyaltam, majd orálisan próbáltam elérni nála orgazmusát. Segítségül vettem kezeimet, avagy minden lehetőséget bedobtam amiket tudtam. Ámbár amit a férfiakról tudok, nemigen szeretnek előjátékban elmenni, így meglepetéséül ölébe ülve hagytam megtörténni az aktust, minek meg kellett már történnie. Hagytam pár másodpercet magamnak megszokni méretét, majd óvatosan elkezdtem rajta mozogni, néha előre-hátra hintázni, hogy elérjük az öröm legmagasabb fokát is. A takaró tényleg teljesen hasznavehetetlen volt, mert pozíciónknak köszönhetően égvilágon semmit nem takart, így le is szedtem magunkról, mire hirtelen én lettem alul. Lábaimmal átöleltem övéit, s nyakát harapdáltam finoman pár nyögés között. Hirtelen az első találkozásunk ugrott be, miközben a mámor tetőfokát súroltam majdnem. Emlékszem még, mikor egy kis kávézó volt az első hely, ahol itt jártam Londonban. Nem éppen kávézgatni, vagy teázgatni mentem, hanem inkább prédát kerestem. Hol is lehetne ez egyszerűbb, mint nem egy nyugodt helyen, ahova egyetemisták és szingli csöndes könyvmolyok járnak?! Akkor vettem észre Tomot belépni, és bedobtam magam, hogy felfigyeljen rám, illetve ne hajtson el ha odamegyek, meg ilyesmik. Akkor még csak egy csapolásra akartam használni, és elérhetetlennek tűnt az ilyen kapcsolat vele, de tényleg minden lehetséges.. Milyen érdekes.
Puha, kissé nedves ajkai különös érzést kölcsönzött számomra. Szerettem, sőt, mi több, élveztem is. Csókjainkat nem mondhatnám óvatosnak, hiszen éreztem ajkaimon a karcolásokat, illetve a vad csókok egyvelegét. Egyre inkább kínzóbbnak éreztem a helyzetet, ez a várakozás, és habozás inkább már csak kínzássá vált bizonyos dolog miatt. Szorosan magamhoz öleltem forró testét, mit már egyre inkább csak kívántam, sőt, talán már kínzás is volt a látvány, hogy még hezitálunk. Apró, szinte csilingelő sóhajaitól egy buja mosoly szökken arcomra, s ahogyan remegő nyakát, egyúttal remegő ajkait csókolgattam aprólékosan, mindnél elejtettem egy pajkos mosolyt. Pár nyögés közepette kisuhan ajkaiból pár nekem szánt mondat, s úgy voltam vele, hogy inkább maradjon csöndben, mert már egyre kezd kínzóbb lenni a helyzet. - Nem beszélünk csúnyán...- mondom, miközben elhagyja ajkaim az övét lassan. Derekán végigsimul tenyerem puha érintése, s már-már barázdákat húztam hófehér bőrén inkább. Persze, mindezek szavaimat csak poénból említettem, bár hangomból kivehető volt némi pajkosság egyaránt, amolyan vadító, s őrjítő hangnem volt az. Kíváncsi lennék, mi jár ilyenkor a fejében. Mert kit ne érdekelne az, hogy ilyenkor partnere fejében mik is járkálnak? Persze, már arca grimaszaiból is ítélve tudom, hogy élvezi a helyzetet, és neki is épp olyan kínzó még ez a hezitálás, akárcsak nekem. Látszott rajta, hogy kívánja az egészet úgy ahogyan van, s már-már megmondanám neki, hogy még soha nem kínzott jobban, minthogy ennyire várakoztat... - De ez már kínzás...- mondom ki végül is szintén oly sármos hangnemben, mint az előbb, amikor említi, hogy lassabbra vegyük az iramot. Tudom, hogy egy nő mindig is szereti a romantikus, lassú, ugyanakkor vadító aktust. Mindig értettem a nők nyelvén, és ez a továbbiaknál sem lesz másképpen. Nem szerettem soha sem balfácán lenni ilyen téren, de mondjuk egy nő sem panaszkodott mindezek után, hogy nem voltam elég jó. Ellenben én, elég sokszor panaszkodtam. Mostanra hátán csusszant végig bal tenyerem, míg nem a jobbal dúsgöndör hajzuhatagába markolok bele erotikusan, de azonban még is csak gyengéden. Amikor csípőjét érzékien mozgatja derekamon, nem is mondom, hogy most már mennyire kínzó, és szinte már gyilkoló volt ez a várakozás. Egyre inkább vadabb voltam, mit sem hogy gyengédebb forma. Nyakába néha itt-amott óvatosan, alig érezhetően haraptam bele, miközben csókoltam őt mellkasi részénél, s szint úgy gyengéd, remegő ajkait. Szemvillanás alatt került Coni háttal az ágyra, míg én magam pedig fölé kerültem, ahogyan óvatosan fölé kerekedtem, midőn nem hagytam abba illatos nyaka csókolgatását, s bevallva, harapdálását sem. Persze, szinte alig vettem észre, hogy leoperáltam róla melltartóját, aminek most már felettépp megörültem, hiszen még inkább izgatóbb látványt nyújtott nőies részei. Éreztem, hogy alul elkezdett matatni precíz érintésekkel, s nadrágomat, és a többi szövetdarabot is egy pillanat alatt távolította el rólam, s akkor a takarót magunkra teregette. - Nem lesz ez így meleg? - kérdezem tőle pajkosan újonnan, mert bevallva... az izgalomtól mindig csak meleg levegő forong ilyenkor. Ajkait most már nem engedtem el sehogyan sem. Jobb karommal feje mellett felül tartottam magamat, ahogyan izmaimat megfeszítettem, s látszólag minden izom vonalamat akkor végig lehetett követni. Bal kezemmel azonban teljesen másra lettem hirtelen hivatott. Ujjaimmal egyre lejjebb haladok lapos, kissé forró hasán, s mint még rajt rajta van a nadrágja, gondoltam, annak is le kell onnan kerülni, az most feleslegessé vált, de nem különösképpen a nadrágot akartam most róla leszedni. Mivel hátravetett magát a franciaágyon, utalt ezzel arra, hogy lássak neki a dolgoknak. Nadrágja alá becsúsztattam két ujjamat, s most már alsóneműje alatt éreztem két ujjamat, s Coni is nemsokára érezni fogja. Lassan elkezdtem masszírozni két ujjammal nőiességét, s nemsokára készen arra, hogy nadrágját is lehámozzam róla, illetve magamévá tegyem őt. Megpróbáltam óvatosan, de ugyanakkor érezhetővé tenni, s hogy élvezze így ezt a helyzetet. Persze, ajkait még mindig nem engedtem, hadd élvezzek addig én is valamit. Ujjaimmal most már gyorsabb fokozatba váltottam, illetve apró körkörös mozdulatokat végezve odalent, s némi nedvességet érezvén már. Gondoltam, most már a nadrág is lekerülhetne róla. Tenyeremet kicsúsztattam óvatosan, és most már elengedve ajkait hajolok egy kicsit hátrébb, de nem sokáig. mindkét markomat használva ragadom meg nadrágja csípő részét, s egy vadító mozdulattal rántom le róla nem csak a nadrágját, hanem fekete, kissé csipkékkel bolondított, ugyanakkor izgató alsóneműjét is, s most már ő is épp olyan anyaszült meztelen. Nadrágja elveszik a franciaágy végében, és ezúttal újra fölé hajolok, ajkaira lehelve a csókokat, néhol nyakára aprókat, s megint csak újonnan lecsusszan két ujjam nőiességéhez, s körkörös mozdulatokat végezve ott, próbálom izgatni őt, mit remélem, élvez is.
Sok szeretettel
A hozzászólást Tom Avery összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Szept. 05, 2014 1:35 pm-kor.
+18! Ennél vonzóbb helyzetben alig lehettünk volna, ahhoz képest, hogy ő csak egy ember. Mikor megismertem egy ártatlan, kis esetlen személynek ismertem, de így intimebb helyzetben sokkal vadabb, sokkal szórakoztatóbb ilyen kapcsolatban vele lenni. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer megpillanthatom teljesen meztelenül. Ügyelek arra, hogy a karját, vagy bármijét ne törjem, esetleg zúzzam meg, mert köztudottan a nagy erőm van, ő pedig nem regenerálódik. Az ágyon sokkalta kényelmesebb volt az egész, de lehet ezt a komfortot az adta, hogy Tom ölében élvezhetem csókjai kényeztetését, mi most frissítően esett mind ajkaimon, mind a nyakamon. Érintéseibe beleremegtem egész testemmel, élvezet volt vele ez a szituáció. Hagytam, hogy forró csókjaival pesztráljon, és halk nyöszörgésbe kezdtem mikor nyakamról a mellrészemre vándorolt el attraktív csókjaival. - Ezt miért nem próbáltuk ki előbb? - tettem fel a kérdést válaszul a kijelentésére, bár erre nem várok választ. Automatikusan lehunytam szemeim, totálisan átadva magam neki. - Pedig rohadt kívánatos vagy ilyen helyzetben.. - hajoltam le füleihez, s alig hallhatóan suttogtam neki a megállapításomat. Még mindig lehunyt szemekkel vonszoltam végig ajkaimat arcán, így érezhette minden leheletem. Komótosra vettem a stílust, mégsem sietünk sehova, és a rohamosan haladás helyett vehetjük vadítóbbra a dolgot. Legjobban ajkait imádtam, így oda tértem vissza csókjaimmal, de korántsem voltam olyan vad, inkább lágynak és lassúnak próbáltam maradni. Ha hamar túlesünk a dolgon, nem lesz időnk élvezni egymást társaságát, így inkább vigyük át romantikusabbra a hangokat, eleget leszünk érzékiek a következő percekben. - Nem kell gyorsnak lennünk, inkább tegyük szexivé a helyzetet. - mormoltam bele tapintatos csókunkba, pár pillanattal később - ami szinte egy örökkévalóságnak tűnt - már nyelvünkkel masszíroztuk másikét. Nem akartam sosem elszakadni tőle, szinte szenvedélybetege lettem érintésének. Hátát simogatom, néha-néha kezem áttér kidolgozott felsőtestére, karjaiban megfeszülnek az izmok, miknek megtapintásával nem tudok betelni. Állkapcsát kezdtem lázasan puszilgatni, mikor ráeszméltem, már egy ideje eltüntették rólam melltartómat. Kezdett egyre kényelmetlenebb lenni ez a pozíciónk, és mivel néha kénytelen voltam csípőmozgásokat folytatni, minek hatását kezdtem érezni. Villámgyorsan vetődtem le öléből, fekvőpózba, és hirtelen ő lett felül, azaz ő dominál most. Nadrágjánál kezdtem matatni, hogy gyorsan lerángassam róla, mert ez a várakozás szinte kínzó hatással van rám. Alig vártam már ezt a különös aktust, még emberrel nemigen volt dolgom. Általában sokkalta vadócabb modorban szoktam ezt művelni, de tekintettel emberlétére nem akarom kórházba juttatni. Nagy nehézkesen sikerült levennem róla nadrágját, és már csak az alsógatyája várt arra a sorsra, amit a többi ruhadarabjával tettem. Gyorsan megszabadítottam Tomot mindentől ami rajta volt, így a takarót magunkra húztam.
Coni szavaira elmosolydni próbálnak ajkaim, mi végül sikerült, mire Coni befejezte a szavát. - Csak hogy legyen valami változás is...- mondom ki szavaimat halkan, mely után egy buja mosoly kúszik ajkaim vonására. Nem gondoltam volna, hogy képes vagyok aktust kezdeményezni egy olyan nővel, aki már egy ideje a véremet csapolja, ami egyaránt fordítva is így van. A vére... nem tudom hogyan, és miért, de minden egyes nappal nagyobb kényszert érzek arra, hogy megízleljem, még ha csak egy cseppet is áldoz rám. Nem gondoltam volna, hogy ebből a találkozásból ezek fognak kisülni, de hogy őszinte legyek... nem bánom. Az életem amúgy is egy roncs, az már pedig hab a tortán, hogy valaki majdnem olyannyira lecsapol, hogy szinte legyengülök. S mire megtörténne az utóbbi, addigra kapok a véréből, mi új életet és erőt lehel belém. Különös, bár valamiért nem foglalkoztat a dolog, hogy miért van ez. Szemeimmel végigkísérem minden egyes mozdulatát, és ahogyan mondandóját fejezete végére zárta, láttam, hogy általa átharapott csuklóját ajkaim felé közelíti. Még utoljára ártatlanul ránézek, mintha csak megköszönném, hiszen valamiért éheztem a vérére. Emberi étel helyett is ez lett mára a táplálékom szinte. Jobb karommal óvatosan, simogatás céljábol megérintem lüktetően vérző karját, s én is ajkaimhoz emelem, majd pedig megérzem vére melegét, mi talán inkáb sós ízű, mit sem édes. Bár nekem ez volt az édes, hiszen máskülönben nem éheznék rá... Kis idő után, aligha fél perc alatt eltávolítja ajkaimból vérző csuklóját, mi csak ugyan hamar begyógyult egyből, mindazonáltal sebes nyakamon is most már bőr simult. Követem ujjbegyeit, ahogyan karomon végigsimul, ezáltal ő is közelebb jött felém, ami csakugyan izgatóbbá tette a helyzetet. Pajkos mosoly száll arcomra, mi már egy ideje amúgy sem fagyott arcomról le. Egyre inkább kezdtem élvezni a dolgot, s pedig azt hittem eleinte, hogy mikor csípőjére helyeztem két tenyerem, csattanni fog az arcomon egy rohadt nagy pofon. De nem így lett. Inkább aprólékos, szenvedélyes csókok kényeztettek. Ezúttal újra derekára helyezem mindkét tenyeremet, miközben hüvelykujjammal óvatosan simogatni kezdem, s mintha csak a "véletlen" műve lenne, csusszan két tenyerem formás fenekére, miközben csókunk vad táncra kélt. Még mindig éreztem számban a vért, elvégre mindegyikőnk ajka véres volt. Az enyém az ő vérétől, az övé pedig az én véremtől. Mindanoználtal, hogy begyógyult nyakamon a pár pötty, s a vér is elszivárgott rúla, most újra véremtől izzik nyakam, hiszen Coni csókjai is ezzel a folyadékkal csábítgatott, mi lássuk be, izgató. Egy gyors mozdulattal hámozza le rólam a fehér, - most már vértől izzó -, felsőm, majd az a földön foglal magának helyet, helyette pedig izmos, kidolgozott hasizmaim vannak szabadon hagyva. Csk közben néha elmosolyodom, s egy szemvillanás alatt kötök ki az ágyra, míg Coni felém nem kerül, s derekamra helyezkedik rá kényelmesen, ami erre a lépésére nem sokáig lesz kényelmes, ahogyan érzem... Ahogyan felsőtestemet aprólékos csókokkal kényezteti, óvatosan felülök úgy, hogy ő még mindig derekam részénél ül, s egy két tenyeremet alul felsője alá csúsztatom, és egy gyors, határozott mozdulattal csúsztattam ki belőle. - Elbírnálak viselni meztelenül... mindig...- suttogom füle mellett, ahogyan ez végére ajkaim nyakára tértek át, s végül mell részénél kezdem el csókolgatni, de még nem nyúlok hátra, hogy kikapcsoljam a mostra fölöslegessé vált melltartóját. nem kell elsietni mindent.
Nem tudom miért, de teljesen a rabja lettem édes vére minden cseppjének, mintha egyszerre a pokolba és a mennybe repítene az íze. Ehhez foghatót még nem kóstoltam, de úgy tűnik ez lett a függőségem; a drogom. Most is akaratomon kívül kényszerítem ki belőle vérét, ma estét nem így terveztem, de hát ez így sikeredett. Azért is jöttem, hogy az este elbúcsúzzak tőle, mert lassan nekem is vissza kell mennem New Orleans unalmas városába. Ott semmi sem történik, ezért is jöttem el onnan gyorsan Angliába, azon belül Londonba, ahol Tom drágámra leltem egyik kávézóban, ahol könnyű prédának is tűnt.. Ó, de még mennyire az is! Szinte gyerekjáték volt megigézni első alkalmakkor a nyugodtságát, de mostanában még azt sem kell, mert hagyja magát. Ugye bár a kilétemet nem tudja, úgy ismer, mint egyik embertársát, és ezt is az igézés hatalma teszi vele. Egy beszélgetéssel indultunk, mégis szó szoros értelmében a nyakának estem, mivel annyira csábít. A falhoz nyomtam, az volt a legközelebb, majd szemfogaimmal kevésbé gyengéden átharaptam selymes és hibátlan bőrét, miből a vörös árnyalatokban tündöklő vére egyenesen ajkaim közé folytak. Még a derekamon lévő kezek sem zavartak, mindaddig ameddig lejjebb nem vették az irányt, sőt, még akkor sem irritáltak, hanem sokkal jobbá tette köztünk ezt az eleve intim kapcsolatot. - Hmm.. - hagytam abba nyaki vénái kifosztását, lassan húzódtam el nyakától. - Igazad van, térjünk át más témára. - haraptam át csuklómon található ereket, majd szájához rakva hagytam, hogy vérem hatására begyógyuljanak a harapások, miket rajta hagytam. Pár másodpercig hezitáltam, hogy magasabbra emeljük ezt a személyes kapcsolatunkat, így csak egyik kezén pihentetem, majd mikor eldöntöttem biztosan akarom-e, lassan és óvatosan vezettem karján végig kézfejem, egészen a nyakáig. Eztán a ráérős és finom stílusból átváltottam egy mozdulat alatt hevesebbe, ezáltal szenvedélyes csókot kezdeményeztem vele, mit ahogy látom ő sem ellenez. Mindent amit tesz, minden megmozdulásával csak kívánatosabbá teszi magát, arra az érzésre késztet mintha eddig ez hiányzott volna az életemből. Testemmel az övéhez simulok, majdnem annyira, mintha csak a saját felsője lennék. A nyakát hintettem már be finom csókjaimmal, közben néha felsőtestén simítottam végig, de útban volt az az átokverte, véres textildarab, miről kiderült; teljesen felesleges számunkra most, ez ide nem kell. Hamar eltávolítottam róla, legkevésbé érdekelt az, hogy esetleg elszakadt-e vagy sem. Gyorsaságom kihasználva rádobtam a nagy franciaágyra, aminek most nagy hasznát fogjuk venni. Kényelmesen ráfeküdve leheltem ajkaira egzaltált csókokat, majdan szépen kidolgozott felsőtestén haladtam lefelé apró puszijaimmal. Régóta nem voltam már férfivel ágyban, Kol óta nemigen közeledtem így az ellenkező neműekhez - azonosokhoz sem - ismeretlen okok miatt. Tom az első azóta, amióta a legjobb barátommal szívesen ágyba bújtam, és akármennyire szeretnék neki ellenállni, valami hang azt súgja a fejemben, hogy nem állhatok le. Nem tudom miért, de szinte megbabonáz az eme fajta közelsége.
Éreztem, ahogyan nekidőlök háttal a jéghideg falnak. Bár az jobban adott az érzésnek, az, hogy a nyakamba mártózott szemfogak ontják véremet, ami koránt sem zavar. Sőt, mi több, talán minden egyes nappal jobban élvezem. Eleinte kegyetlenül fájt, bár nem is tudom, hogyan írhatnám le ezt az érzést. Mintha a nyakam égne, vagy lebénítanának, nem is tudom. Az érzés eleinte kínzó, mintha csak a fél testem tűzben égne. De máskülönben meg a fájdalmakat meglehet szeretni. Fizikális érzés, de máskülönben ez bármely helyzeteknél így van. Talán az én életem erre egy haldokló példa; mióta az eszemet tudom, nem kaptam semmit sem az élettől, csak szenvedést, és fájdalmakat. Persze, az elején majdnem beleroppantam a tudatba, hogy mindenkit elveszítettem akit valaha is szerettem, - már, ha volt ilyen -, és az egész életem nem áll másból, csak robotolásból, és a magányból. Nemsokára Visszamegyek Atlantába, és azt hiszem, az a legfontosabb, hogy mire odaérek, összeszedjem magamat kellőképpen. Kénytelen leszek, elvégre az élet egyre inkább csak adja a megalázásokat. persze, ezek soha nem maradtak abba, így már csak spontán élveztem kínból, hogy soha nem kaptam semmi mást ettől a mocskos élettől, csak is a fájdalmakat. Semmi sem enyhít ezen. Már csak a csapolást is kínból kezdem élvezni, hiszen nem ez az első alkalom, hogy Coni valamiért a véremet csapolja. Mióta a szemembe tekintett először, valamiért teljesen megváltozott a gondolkodásmódom -e téren, sőt, nem is zavar a tevékenysége, ami végül is nekem káros, hiszen ez a fognyomat több napig is nyakamon szárad, amit legtöbbször sállal fedek, még mielőtt a kollégiumosok azt hinnék, hogy valaki kiszívta a nyakam. Ami majdnem igaz, de ez sokkalta másabb helyzet. Nem értek sok mindent, de valamiért nem is állok neki ezen dolgokon agyalni, mert... nem tudom. Valami nem stimmel, és magam sem tudom, mi tévő legyek. Mintha valaminek, vagy inkább valakinek a rabja lennék. Érzem, ahogyan feszes mellkasomon folydogál saját vérem egyvelege, mi nyakam forrásának lelőhelye. Behunyom a szememet, s fejemet hátrahajtom, ahogyan most már az is falnak simul. Bal karomat magam mellett hagyom erőtlenül, jobb tenyerem pedig Coni derekán foglal magának helyet gyengéden. Nem voltam egyáltalán zaklatott a felől, hogy éppen a maradék véremet is nemsokára lecsapolja. Sőt. Egyre inkább nyugodt voltam, ami nem meglepő, hiszen éreztem, hogy egyaránt gyengülök is. De nyugtató érzés volt minden egyes szívása, már-már émelygések is közrejátszottak a látásomban. Zafír zölden csillanó szempárom most csukva volt, és engedelmesen hagytam, hogy Coni csapoljon. A fehér pólóm most már nem éppen fehér volt, mert a kibuggyanó vérem nem csak Coni ajkai közé sikeredett, hanem a ruhámat is átitatja vörösben gazdag vérem. Már nem csak erős, férfias dús kölniillat jellemzett, hanem most már vérem melegének illata is. Mindig is szerettem egy nő közelségét, s azok utáni dolgokat... Két tenyeremet Coni derekára helyezem, s egyre lejjebb csúsztatva, most már selymes bőrétől nem választja el ruhadarabja. Bár ezzel utalok egyfajta dologra, minek talán Coni nem mond ellent.
Most a Young Blood frpg oldalára tévedtél. Reméljük, hogy az oldalunk elnyeri a tetszésedet, hiszen itt biztosan nem fogsz unatkozni. Ezen a helyen tényleg csak a fantáziád szabhat határt, illetve ha valami egyedi ötlet merül fel benned a karaktereddel kapcsolatban ne habozz! Mit is rejt ez az oldal? Sok-sok izgalmat, illetve kezedbe adja Mystic Falls és New Orleans városát, hogy te alakítsd az ottani lények, emberek életét, de akár azt is mondhatnám, hogy a város életét. Ne feledd itt semmi nem az aminek látszik, mert itt minden árnyékben egy "démon" lapul, aki vagy jót akar cselekedni, vagy pedig a poklok poklát járatni veled. Elég bátor vagy ahhoz, hogy szembe nézz velük és te magad alakísd a jövődet? Akkor ne habozz, itt a helyed! Ha ez se lenne elég, akkor még egy dolgot elárulok neked. Mindenegyes széllel egy újabb jövevény érkezik a városba, hogy az ott élők amúgy se unalmas életét még jobban felbolygassa. Bármiben segítségre lenne szükséged, akkor nyugodtan keresd fel az egyik staff tagot, hiszen szívesen segítünk neked. Minden kedves kezdőjátékost is szívesen látunk az oldalon, mivel itt nem "tévedhetsz el". Légy részese a mi kis kalandunknak! A döntés a te kezedben van... Mi szeretettel várunk téged. (;
Oldal alapítása: 2013. december 20.
Belépés
Fecsegõ-tipegõ
ahol mindig beszélhetsz...
Jelenlévõk ..
Akik a város életét színesítik.
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég
A legtöbb felhasználó (79 fő) Vas. Szept. 29, 2024 2:39 pm-kor volt itt.
Bejelentéseink
Ami az újságok címplapján is megtalálható.
❦ Oldalunk több mint fél éves fennállásának, illetve nagy időugrásának köszönhetően gyönyörű új külsőbe öltözött, ami ezúton is köszönünk Kenzynek! <3
❦ Az oldalon jelenleg semmilyen faji- illetve nemi korlátozás nincsen. Szívesen látunk mindenkit! (:
❦ Egyre több sorozatbeli, keresett karakter, illetve most már canon karakterek is keresik a megalkotójukat. Amelyik az adminok fejéből pattantak ki. Bármivel kapcsolatban kérdésed lenne, akkor keresd a hirdetőt vagy pedig az adminokat.
❦ A sorozatbeli karakterek listája a sorozat adásaival folyamatosan frissül, bővül, de ha van olyan karakter, aki nálunk nincs feltüntetve és a státusza az oldalon szabad, akkor ne habozz! Mindössze jelzésképpen egy pm-et kérünk tőled! (;
❦ Továbbra sincsen megkötött szószám, illetve sorok száma sincsen meghatározva. Eddig nagyon szép hsz-ek születtek és reméljük a továbbiakban is ilyen szép olvasmányokkal lesz tele az oldal. Szóval ilyen téren abszolút szabad minden!
❦ Különböző nemi beállítottságú karakterek érkezése sincs betiltva az oldalon, valamint a felnőtt tartalmú játékoké sincs, pusztán az utóbbinál arra kérünk titeket, hogy ezt tüntessétek fel a reagok elején.
❦ Valamint, köszönjük szépen minden egyes tagunk maradását, illetve aktivitást, mert nélkületek az oldal nem működhetne. Tovább jó szórakozást kívánunk mindenkinek és sok izgalmat. (;
3>
Újdonságok
legutolsó üzenetek
» Heart of Europe pötyögte Rebekah Mikaelson Kedd Márc. 17, 2015 5:04 pm
» Szent Johanna Gimi pötyögte Rebekah Mikaelson Vas. Márc. 15, 2015 3:35 pm
» City of Fallens pötyögte Rebekah Mikaelson Hétf. Márc. 09, 2015 2:44 pm