"Átkozott légy.. de ne aggódj előbb, vagy utóbb megfizetsz minden tettedért!"
A jól ismert fájdalmi pont az, mely jellemez. A jól megjegyezhető érzés fut végig a testemen. Szívembe hatol a fájdalom, és úgy tördeli darabokra, hogy majd belepusztulok. Lángra kap a bensőm minden egyes pontja, és égetve lök a földre ezáltal. Nem hagy nyugvást, avagy békét egy pillanatra sem, csak éget.. mint valami kínzó lételem. Körbe ölelve szorongatja a mellkasom, és mintha levegőt sem kapnék már, mintha nem lenne semmi, ami éltethetne. Mit tettem az életemben? Mit követtem el, hogy ezt érdemlem? Érzem, ahogy fokozza az éhséget bennem, a kínt, a fuldoklási képet, ahogy távozik a vér a szervezetemből, avagy lehet, hogy ez most csak egy hallucináció. Emlékszem minden egyes lent töltött percre; a kínzó pillanatokra. Több hónapig egy széfbe voltam zárva a víz alatt.. Életem legszörnyűbb eseménye volt. Azt hittem, hogy az érzés felemészt majd belülről, azt hittem beleőrülök, azt hittem eme súly fogja kivégezni a szívemet, és egyben engemet.. Elég! Elég ebből, hisz nem tettem semmit sem.. csak szeretem egy átkozott nőt, aki vámpírrá tett; megöltem a saját apám, vég érvényesíttetem a bátyám vámpírságát, mert nem akartam egyedül maradni, a vérszomj uralma alá kerültem.. majdan újra beleszerettem egy nőbe, akivel megint csak minden véget ért.. Rengeteg mindenen léptem túl, és eközben oly sok minden csak fájt, és fájt.. sőt még mindig fáj! Elegem van, mert nem akarom ezt érezni.. nem akarom újból, és újból ezt megélni, hisz nem megy.. én feladtam. Felüvöltve vetek ennek az egésznek véget, majdan Silasnak esem. A falhoz szorítom, a nyakánál fogva tartom, és majdan eldobom, mint minden eddigi szava most is az egyik fülemen be a másikon meg ki.. Végül megrázom a fejemet, és úgy tekintek rá.. arra a szánalmas alakra, aki tönkre tett teljesen. Hallgatom a szavait, miközben megindul felém, majdan kitöri az egyik lábamat.. ezt követi a másik, majd a két kezem. Rezzenéstelenül tűrőm a fájdalmat, és azt hogy ebből a helyzetből nem mozdulhattok semerre sem. Belül az érzés már annyira fojtogató, hogy le sem tudnám írni.. sem pedig kimondani, hisz erre nincsenek holmi szavak, amelyekkel kifejezhetővé válna. Következő lépése mi is lesz? Oh, igen.. egy tócsát kiszemelve lök oda, úgy hogy az arcom beleérjen, és újra felidézi azt az átkozott képet.. -Elég!-Arcomon egyetlen egy könnycsepp folyik végig, míg újra térdelve találom magamat végül.. de nem hagyja abba, csak egy újabb képet, vagy inkább jövő képet mutat fel, amelyben ember lennék? Nem hiszem, ez valamelyik újabb hasonmása lehet, mert én egyáltalán nem lehetnék Elena mellett ember.. már nem azért! Megrázom a fejemet, és ezzel az egész képet megszüntettem. Kapkodni kezdem a levegőt, és a düh fokozatosan önti el a testemet.. Gyűlölöm! Teljes szívemből gyűlölöm! Nagyot nyelve elfojtok magamban mindent, és hallgatom a szavakat, melyek elhagyják a száját. Bajtársak? Meg kapok mindent? Visszahozza Lexit? Téved, ha azt hiszi, hogy beveszem ezt, és majd hiszek neki.. Én ugyan egyetlen egy hazug szavát sem veszem be, amikor ezt művelte velem.. ígérem, ezért még megfizet! Bólogatni kezdek, és miután megszűnt a varázslata helyre rakva magamat felállok.. Szótlanul állok előtte, és élesen nézve a szemeibe bólintok ismét kétértelműen. -Nem hiszek neked!-Suttogom magam elé, és lépek pár lépést hátrébb.-Nem leszek a bajtársad, sőt semmid! Ezek után nem!-Ordítok fel kicsit sem kedvesen.-Tőled nem kell semmi, inkább akkor már a halál! Szóval egyezkedj valamelyik másik hasonmásoddal, vagy keress magadnak valami hülyét, mert én neked nem segítek! Épp ez lesz az egészben a szép, mint ahogy mondtad; igen, Klaus második énje leszek, és tudod ebben mi a jó?-Cinikusan elmosolyodok.-Az, hogy közben bármit is tervezel.. tönkre teszem a terved! Akkor szúrtad el az alku ajánlatodat, amikor újra előpróbáltad hozni azt a képet.. Legközelebb gondolkozz.. most viszont megyek, mert nincs kedvem veled beszélgetni.. Hányingerem van tőled, te aljas szemét!-Mutatok a kezemmel rá, majdan meglendítem, hogy tudassam vele, hogy az egész lényére céloztam ezáltal. Ezek után hátat fordítok neki, és akármit is tesz nem állok meg.. hanem megyek, és megyek előre.. Ezáltal elhagyva a helyszínt, elhagyva ezt a nyomorult helyet, és mindent, ami ide köt.. ennyi volt Mystic Falls, és ennyi volt minden nyomorult itt lévő személy. Eltűnve az éjszakában hagyom ott magára egyedül, és majd minden bizonnyal leesik neki, hogy milyen lehetőséget vágott tönkre, de majd talál magának embereket.. bár azok egyike sem lesz olyan közel egy-egy cél személyéhez, mint én.. de hát így járt!
Nem fogja úgy elhagyni Mystic Falls-t, hogy ne kapta volna meg Silas búcsú ölelését, de lehet nem fogja elhagyni Mystic Falls-t. Talán újra visszalököm egy acél széfbe és újra lelököm őt a szakadékról a vízbe. Megint venne egy fordulatot az élete ha megint megismételné a történelem önmagát. Bárki megkérdezné tőlem, hogy miért haragszok vagy tartom Stefan Salvatore-t ellenségemnek, nem tudnák választ adni rá. Egyszerűen imádom terrorizálni őt és felhasználni ellene amit csak lehet. Elloptam az életét 4 hónapra! A barátai pedig nem ismertek fel, olyan jól játszottam a szerepet. A barátai és csalódást okoztak neki ez még fájdalmasabb lehet, de kit is érdekel? Szenvedjen! -Oh megszerzed. Tudod te, hogy mit viszel magaddal New Orleansba. Fájó emlékeket viszel magadban és azt a tudatot, hogy senki sem szeretsz. Klaus 2.0 kezdesz lenni. Ebben az egy dologban egyet kell értenem veled, ha tetszik nekem ha nem. Válaszolom szarkasztikus hangnemben felé és nézzek le a földre majd mikor újra szóra nyitja a száját felnézek. –Mártír nő mi? Pont olyan mint te. Nem versz át Stefan tudom, hogy szereted csak nem engeded meg magadnak. Ha te annak tartasz hát legyek az. Majd később letépem a fejedet ezért a mondatért. Megváltoztatta magát nagyon, a kedves emberből lett egy seggfej akinek nagyobb az egója mint a kitartása. –Mert egy élet is kevés lett volna arra, hogy Tessa-t kihasználjam. Ha én gyenge vagyok, akkor te most mi vagy jelen állapotodban. Válaszoltam rá a kérdésére gyorsan és érthetően majd egy kérdést intéztem felé. Meglehet engem vetni, hogy egy ártatlan személyt is magammal rántottam a bajba mikor halhatatlanná akartam válni. Nincs olyan a világon amit nem lehetne helyre hozni és ezt is helyre hozom minél hamarabb. Amara szeret engem és mindent megtud bocsájtani amit ellene tettem és tettem életben. Én már nem lennék ilyen elnéző vele szemben. Hirtelen tör ki belőlem a hatalmas ördögi erő és engedem szabadjára a bennem lévő rossz személyt. Miután összevissza dobálom őt a sikátorban varázserőmmel jelenítem meg a paranómiáját. A fejében képek és villanások jelennek meg, légzése akadozik és fulladozik. A legjobb fájdalmat kínáltam fel Stefan életében ennél még a tűz sem lett volna jobb. Élvezem, ahogy ott szenved előttem és csillogó szemmel nézem a szenvedésben való fájdalmát. Örülök, hogy elvettem az életét és ellene fordítottam amit csak lehetett. Kezdem kiszárítani Stefan testét, ahogy a vér kezd kiszáradni belőle. Éhségét csak fokozóm először ötszörözőm az éhséget rá 2 percre tízszerezem, hogy érezze azt pont ugyan úgy. Fájdalmas nyögéséből hirtelen ordít fel. –Gyere. Szóltam én is olyan erős hangnemben és morogtam felé. Alábecsültem Stefan-t mivel nincsenek érzelmei most nem tud rá annyira hatni a varázslat mint hinném, vagy még is? Mosolyra nyúlik a szám és nézzek a szemeibe éreztetve, hogy nincs nagy baj még mindig kezemben van a sorsa. –Szerinted nem vagyok felkészülve mindenre. Mire befejezhettem volna a mondatomat már a falnak vágott én összeszorított szemmel a fájdalomtól dőltem volna össze ha nem éreztem volna keze szorítását a nyakán. –Gyerünk akkor tépd ki. Nem rémültem meg a haláltól csak összeszorított fogsorral erőltettem ki a szavakat a torkomból. –Eléggé nagy hibát követtél el most. Felelem mikor egy kicsit ellazított a faltól és csak a keze tartott meg, hogy ne essek össze, de nem sokáig mivel egyből a falnak vágott. Megszédülve fogtam meg a fejemet és forgott velem a világ majd lassan álltam fel a földről és húztam ki magam. –Volt egy lehetőséged, hogy megölj. Válaszolom neki és közben a kezemet megforgatva előtte töröm ki a jobb lábát varázslattal.-De te elbénáztad! Töröm ki a bal lábát is térdre borul előttem. Hirtelen kitöröm egyszerre mind két kezét a varázserőmmel és teszem mozdulatlanná. Záró varázslatot teszek rá nehogy visszatörje testrészeit, bármikor is próbálná inkább a fájdalmat adja vissza magának.–Már térdelsz is előttem. Mosolyogtam ördögien és néztem a szemébe, majd megpillantottam egy víztócsát a sikátorban és löktem bele Stefan arcát. Teste felborult és pont az arca a víztócsa közepébe esett újra éreztettem megint a nyári kis balesetét nagyobb erő átvitellel és felfokozom az érzelmeit. –Most pedig barátom megint elveszem az életed. Mondom halkan és nézzek a földön térdelő személyre lassan. –De előtte megmutatom a jövődet! Jelentettem ki neki és behunytam a szemem. Körülöttem fújt a szél és jelenítettem meg őt és Elena-t 10 évvel később emberi életet élve.
Éreztettem a helyzetet vele érezhette az érzelmeket érintéseket még Elena csókját is az ajkán. –Látod már! Legyünk bajtársak Stefan, és mindent megkapsz tőlem amit akarsz minden fájdalmadat elveszem és minden jót megkapsz. Nem akarod viszont látni Lexi-t? Csábítom magam mellé Stefan-t és említem meg Lexit a kérdésemben. –Visszahozhatom őt ha akarod csak rajtad múlik. Én se gondolhatom azt, hogy Stefan-nal barátkozzak mert bármikor hátba támadhat. Viszont Hayley babáját megkel ölnöm mert egyáltalán nem tetszik a jóslat róla, hogy megöli az összes boszorkányt. Egy falat húzok kőrém varázslattal, hogy nehogy újra támadjon -Stefan inkább egyezzünk meg. Hamarosan le engedem a kezem és húzom ki magam előtte és a kezeimet zsebre dugom.
"Mond csak mit szólsz ahhoz, ha a tetteid után visszavágok neked..?"
Irritál a jelenléte, de el kell ismerni, hogy nagy taktikus, viszont most komolyan.. a szórakozgatáson kívül jobb dolga nincs? Csak az, hogy velem játszadozzon? Komolyan mondom, hogy ez.. beteges, hisz mégis miért nem tudja lekötni az életét egy biztos ponthoz? Ja, hogy ő erre képtelen! Na de se baj, majd megtanulja azt, hogy velem nem lehet csak úgy elbánni.. nem vagyok magamtól elszállva, és nem is akarnék király sem lenni, csupán annyit teszek, amit a valóm követel. A vele szembeni udvariasság pedig nem szerepel a szótáramban.. szóval erről ennyit azt hiszem. -Igen, megszerzem.-Vágom rá azonnal.-Tudod nekem, amit magammal kell vinni New Orleansbe az én magam vagyok, és nem pedig szánalmasságokat fogok oda vinni.. Az itteni lakosok őrültek, nem? Most mond azt, hogy nem értesz egyet, de tudod mit nem is érdekel! Lelépek, és kész..-Vonok vállat a magam pimasz stílusában, és ezzel le is zárnám ezt..-Már megint, Elena... Én nem vagyok hasonmás őrült, mint te! Én túl tudok azon a mártíri nő személyen lépni.-Nevettek fel, és teljesen át jön belőlem azaz érzés, hogy nem vagyok önmagam. Nem az vagyok, aki eddig voltam.. -Ha nem tetszett a vámpír élet, akkor miért akartál az lenni?-Szegezem neki a kérdést.-De tudod mit.. gyenge vagy! Ez az élet ezerszer jobb bárminél.-Nézek komolyan rá, és csak megvettem amiért képes volt ezt eldobni egy hasonmásért.. nekem már egy se kell belőlük! Elég volt a csalódásból, amelyet először Katherine, majdan Elena okozott. Én befejeztem mindkettővel egy életre.. keressenek maguknak másik személyt! Már épp elmennék, de ekkor megszólít, illetve visszadob az előbbi helyre.. miért nem bír békén hagyni? Miért akar kínozni? Rögtön idegessé válok, és hallgatom az átkozott mondandóját, ami voltaképpen csak egy mosolyt csal az arcomra.-Ő már nem segít..-Jegyzem meg sejtelmesen egy hatalmas vigyorral a képemen, míg eltűröm, hogy a varázslatával a levegőben átpörgessen, majd a falhoz csapva végül a földre lökjön.. A földön fekszem, és érzem a talaj hűvösségét, amely eláraszt.. egy pillanatra Silasra tekintek, de ez megszűnik, amint beszélni kezd, majdan felidézi bennem azt, ami megtörtént.. Emlékek, amelyek a vízben való eltöltött időmet mutatják.. felidézett bennem valamit.. valamit, amit elakarok nyomni. Szemeimet lehunyva adom át magam ennek azon pillanatra;
"Szívemben tőr, lelkemben üresség, életemben a legszörnyűbb történés.. Eddig mindent kibírtam, amit csak kellett, de ezt már nem bírom feldolgozni.. egyszerűen nem megy. Eltölt az a leírhatatlan érzés, mely térdre késztet, és én megadva magam állok elébe. Fulladás, meghalás, és feltámadás.. majdan megint kezdődik ez előröl. Szívem nem dobban már oly régóta, lelkem a sötétségbe veszlik el, lényem megtörten áll a jelenet előtt.. Szenvedek, mert szenvednem kell! Fájdalom tépked belülről egyre jobban szüntelenül, bensőm nem bírja a nyomást, és érzem megőrülök. Se fény, se levegő, csak a víz, melyből nincs szabadulás, mely fogságba ejt, mely nem enged el. Úgy meghalnék.. úgy véget vetnék ennek, de nem lehet.. Nem lehet! A legnagyobb kín, amelyet vámpír így megélhet.. senkinek sem kívánom.. senkinek. Egyedüli jelenség az örökös érzés; a szenvedés, és a halál, amelyet nem kaphatok meg. Víz mindenhol... víz, és egy zárka vesz körül, melyből nem szabadulhatok. Kínomat csak az enyhíti, hogy néha-néha képzelgek.. Az idő telik, és én nem tudom érzékelni, hogy hogyan telik, hogy mennyi ideje vagyok itt lent. Csak azt tudom, hogy elég ebből; elég egy életre! Mióta vagyok bezárva? Mit követtem el, hogy ezt érdemeltem? Életem az örök szenvedés, és bűntudat? Megöltem az apám, szörnyeteggé tettem a testvérem, Ripperi ént használtam, elvesztettem a nőt, akit szeretem; 2-szer is... Katherine & Elena.. Ugyanakkor a testvérem, az életem, embereket öltem, kínoztak.. és mostanra mim maradt? Semmi! Itt vagyok ki tudja mióta, és nem érzek mást csak az égést.. a lángokban heverő lelkem.. mely már nem bírja tovább. Magány! Klausnak volt igaza, hisz ez folyton megtalál.. csak ez van nekem immár. Így nem maradhatok; muszáj, hogy kiszabaduljak, vagy ha nem, akkor haljak meg.. örökre! Nem mozdulok, nem ellenkezem ez ellen, mert már hozzászoktam teljesen. Hirtelen emelem meg a bal kezemet végül erőtlenül. A széf oldalán húzom lassan, és gyengéden végig azt, majdan a tetejére kerül sor, ahol megállok. Szemeim kinyílnak, és mindent víz borít. Testem erőtlen, az éhségem fokozódik, ahogy a vér eltűnik belőlem egyre csak. Végül megszüntettem a mozgást; kezem, mint egy papír hullik vissza a helyére, szemeim pedig lezáródnak.. Tudom innen nincs menekvés, ezért is engedem át magam a víznek, a kínnak, és a szenvedésnek."
-Nem!-Üvöltök fel, és ezzel véget vetek az emlékképnek, mely alatt egy árva érzelmet sem éreztem.. Nem érzek semmit sem.. nem okoz számomra fájdalmat, kínt, gyötrelmet, avagy szenvedést a múltam ezen része. Már nem.. Hirtelen nyílik ki a szemem, és összeszedve magamat felülök. A varázslat semmivé válik egy rögtönzött mozdulattal, hisz semmit sem hatott rám, csupán emlékeztem, de érzéseket nem csalt ki belőlem.-Nem erre számítottál, igaz? Tudod már nem hat rám ez..-Állok fel, és egy hirtelen mozdulattal szegezem neki a falnak a torkától fogva. Erősen fogom, és ha bármivel is próbálkozna nem sikerül, hisz nem hagyom magamat.. Másik kezemet végig húzom a mellkasán a szívét kirajzolva.-A kis hevesen dobbanó szívedet egy pillanat alatt kitéphetném..-Szavaim kegyetlenek.-De nem teszem.. csak annyit akarok, hogy hagyj békén..-Ezzel elmozdítom a faltól megemelve a testét, majd a másik oldali falnak dobom lazán, mint egy fadarabot, avagy könyvet.-Kérlek..-Teszem hozzá gúnyosan, és így nézem őt.. Most vagy ébren van, vagy beverte a fejét, és elájult.. mindegy is.. hisz a lényeg nem változik.. neki csapódót a falnak. Ajkaimra mosoly ül ki.
Oly könnyű kirobbantani egy jó embert a helyzetéből és minden ami jó az illetőben azt rosszá változtatni át. Újra kedvem támad, hogy elővegyek egy páncélszekrényt és megint kivonja a forgalomból Stefan Salvatore-t. Minden vágya a bosszúállás és, hogy megöljön engem bár ehhez nekem is lesz egy két szavam. Megakarsz ölni, hm? Teszem fel a kérdést magamban és nézzek a szemében. Hát mire vár? Tegye meg! Nézzük meddig bírja. Talán egy kezdő lökés kellene neki amit szívesen meg adok csak nehogy pofára essen most, hogy újra rippernek nevezi magát. Ezeknek az úgy nevezett rippereknek miután kikapcsolják az érzelmüket az arcuk is nagyobb lesz és azt hiszik ők a természet leghatalmasabb teremtményei. Pedig csak egy érzelem kikapcsolós seggfejek. Elmosolyodok azon a dolgon, hogy Stefan visszautasította a kívánsága teljesítő mondatomat. Meglepet ha azt mondja, hogy igen, igaz, hogy még akkor se teljesítettem volna neki ha meggebed. –Oh megszerzed? Most én nevetek fel és nézzek a talajra amin állok és újra a szemébe nézzek. –Még is mit szereztél meg? Nem látok semmit amit magaddal vinnél New Orleans-ba. Kérdezem meg cinikusan Stefan-tól, hogy annyira ne szálljon el magától mert semmit se ért el Mystic Falls-ban. Magával csak a fájdalmat viszi azt érte el. –Nem érdekel Elena, hm. Pár hónap múlva meg megint egymás karjában faljátok egymást. Felelem oda gyorsan és határozótan szinte hadartam a szavakat felé. Pont Damon-t szereti Elena, vajon mekkora fájdalom lehet Stefan-nak, hogy pont a bátyát szereti az álmai nője. Merek fogadni, hogy az egekben van a haragja, haragszik a világra és gondolom mindenkit a pokolra akar küldeni. Ha élve elsétál innen akkor mérget veszek nagy mészárlásba fog kezdeni hisz mindig ezt csinálja. Plusz még ott van a bűntudata amit nem tud felejteni és csak halmozza magának. Mikor Amara-ra és a 2000 éves történetre kerül a szó csak némán és komolyan figyelem miket vág hozzám és elég nehezen tűröm. –Nem minden volt betervezve annak idején. Valahogy sosem tetszett a vámpír élet és miután megismertelek téged még jobban elment a kedvem tőle. Válaszolom hangosan és érzem, hogy kezdem elveszíteni a fejem. Fogytán van a türelmem és a cselekvés gondolata lesz úrrá rajtam. Hát szépen megmondta nekünk, hogy haljunk meg beleértve itt Elena-t és Damon-t is. –Ó úgy látom valakinek megjött a havi baja, ha már ennyire ordibálsz. Próbáltam egy kis viccet belevinni komoly mondandójába mivel nem érdekel mit beszél. Miután rohamosan elindul a sikátorból kifelé menet. Ugyan olyan gyorsan elindulok felé és varázserőmet használva visszadobom arra a részre ahol nem régibben állt. –Ennyire ne siess Klaus-hoz nem biztos, hogy oda érsz. Válaszoltam fogcsikorgatás közt mert nem uralkodok magam csak hagyom, hogy a varázserőm eluralkodjon rajtam és kiengedjem magamból. –Klaus nem mesélt arról, hogy egy fehér tölgyfakarót kapott a hátába nem rég. Te meg egy ilyenhez akarsz menekülni? Futsz a szoknyájához, hát ha tud segíteni. Majd a falhoz vágom Stefant közben a levegőben átpördül és falról a talajra esik. Csak nézzen meredten a földön fekvő lényt, ahogy rátudom tuszkolni a varázserőmet. –Érezd újra Stefan. Érezd ahogy fogy a levegő, a víz elnyel és újra és újra megfulladsz.
Mondtam gyorsan Stefan felé a szavakat közben erőltettem rá az érzést amitől nem rég szenvedett Tessék itt a kezdő lökés én hasonmásom..
"Szánalmas? Tudod te ennek a jelentését? Ha igen, akkor először nézz már magadba!"
Kedvem lenne végig járni még így estére a várost, de nem lehet, mert egy túlzottan nem kedvelt személy fel tart, és ez viszont kezd az agyamra menni. Elegem van belőle, sőt mindenkiből úgy hellyel közel, ezért is akarom ezt mielőbb lerendezni, és nem árulok el azzal nagy titkot, ha azt mondom, hogy nem fogok neki esni.. nem tudom, hogy mire számít, de nekem nem áll értelmetlen harcot vívni, mert aki rosszul kijöhet ebből az ő! Én vámpír vagyok, ő meg egy szánalmas ember lett.. mit akar ellenem? Lehet, hogy boszorkány, de bosszú vágyam nagyobb ellene, mint sem az, hogy életben hagyjam, szóval.. szedje össze magát, és ha egy ideig még szeretne lélegezni, akkor tegye meg, mert a napjai meg vannak számlálva részemről, ha pedig nem tud türelmesen várni, akkor szóljon, aztán itt megölöm nyomban.. úgy is csak idegesít a jelenléte, és az, hogy magam mellett kell tudnom. Úgy is átmegyek New Orleansbe, aztán elfelejthetjük egymást örökre.. avagy sem, mert még majd visszatérek őt megölni, de ez már csak nézőpont kérdése, nem igaz? -Tőled kérni valamit? Ugyan már!-Nevettek fel tőlem szokatlan módon kegyetlenül.-Tudod ha kell valami, akkor azt majd megszerzem.. nem kellesz te.-Mondom olyan könnyedén, hogy az szinte már meglephető lehet. Szemeimben nem tűnik fel érzelem, ahogy arcomon sem, inkább érzéstelenség veszi át a helyett, és ama lazaságom, melyet most csak azért vettem elő, mert vele szemben nem akarok kedves lenni. Miért is lennék, amikor ő nem érdemel mást csak a jól eső durvaságot, kegyetlenséget, és halált? Nem kell aggódni akármibe is kerül megölöm, mert nem élhet.. és hogy miért nem? Azt majd kitalálja ő maga is, mivel én nem okoztam neki egy cseppnyi fájdalmat sem.. nem éltem akkor, amikor ő, és nem ártottam számára, de ha szeretné, akkor most igenis fogok, mert megérdemli. -Álompár?-Kérdezek vissza tőle nevetve.-Nekem Elena nem a párom, sőt egy szemernyit sem érdekel..-Jelentem ki olyan határozottan, hogy afelől kétsége sem lehet, és ezt nem gondolom másképp, csak az igazat mondtam. Ő Damont szereti, én nekem pedig egyetlen egy nyomorult hasonmás sem kell, mert mind csak szenvedést okoz.. mind a bátyám ellen fordított, de nem baj, mert innentől kezdve nem kell aggódni senkinek sem tartózom felelősséggel; sem neki, sem az itteni lakosoknak, sőt senkinek.. mind mehet a pokolba. Ezen gondolatmenetem után szemeimben olyan fajta csillogás jelenik meg, mint amilyen még soha. Düh, bosszú, érzéstelenség egyvelege, és az ölési vágy.-Megtudod tartani azt, akit szeretsz?-Kérdezem meg tőle komoly tekintettel.-Akkor miért kerültettek 2000 évre egymástól el..? Mond hát! Csak úgy kellett egy kis szünet, amit csak a boszi tudott meg adni, mi?-Nevetem el magam.-És aki szánalmas az te vagy, Silas.. Vámpíri mivoltodat eldobtad, és ember lettél..-Megrázom a fejem..-Szóval hagyj a hülyeségeiddel. -Nem érdekelsz.. ahhoz megyek, és azt csinálok, amit akarok! Sem te, sem a nyomorult drága testvérem, sem pedig a szánalmas kis mártíri Elena nem állíthat meg! Mind haljatok meg! Mindannyian!-Ordítok, de nem azért, mert ideges vagyok, hanem azért, hogy jobban a tudtára adjam a szavaim jelentőségét, miszerint engem nem érdekel immáron senki véleménye, szava, avagy kérése. Hallgatom elkövetkezendő szavait, de egyik fülemen be, a másikon meg ki.. Térdre kényszerítene? Ha annyira akarja tegye, hisz így se, meg úgy se tisztelem.. akkor nem mindegy? -Jó tudod mit, haver..-Nézek rá lenézően.-Csinálj, amit akarsz, és engem felejts el.. A soha viszont nem látásra!-Mondom ki határozottan, majdan hátat fordítva neki megindulok előre a sikátor belsejébe, melyből amoda van egy kivezető út majd. Semmi kedvem vele beszélgetni.. sőt még a kedvem is elment ettől a várostól. Szóval hát fogom magam, és ha tetszik neki, ha nem távozok!
Egypár napja minden éjjel előjövök a rejtekhelyemről, nem is annyira rejtekhely de otthonossá rendeztem be. Miféle láng éghet hasonmásom szemében amit olyan nehezen ismerek fel? Borzasztó lazaságot és nem törődömség olvasok ki viselkedéséből. Néma csendben figyelem a válaszait amit felém irányít.
Kezemet nadrágom zsebébe dugom majd én is szánok pár mondatot ostoba fejéhez. –Még mindig jó a meglátásod, haver. Dicsértem meg a csodálatra méltó szemeit. –Igenis főnök! Jelentem ki a néma sikátorban. –Egyéb kívánságod van még? Kérdezem meg tőle mint ha én lennék a Genie a lámpásból ami teljesíti kívánságait. Apropó kívánság. A sajátomat tudom teljesíteni a semmi akadályt nem látok előtte. –Na mi történt már megint az álompárral? Kérdezem meg gúnyos nevetéssel mely olyan hatalmasan tör ki belőle, hogy előre hajlok bele és Stefan szeme közé szúrom a nevetésem. Egy ostoba lelki sérült vámpír az én hasonmásom aki az akadályokkal nem tud megküzdeni amit az élet elé állít hanem inkább menekül előle. Szánalmas. –Persze, hogy nem hasonlítunk 2 okot is tudok hirtelen. Az első én megtudom tartani azt a személyt akit szeretek. A második, hogy te szánalmasabb vagy nálam. Pár perc múlva már én is felvettem gúnyosan cinikus stílust és úgy vágtam felé a szavait. Kezdem belátni, hogy a szerelmi háromszögből Elena-nak van a legtöbb esze mert ennek a két félnótásnak semmi. Most, hogy Stefan elég közel van hozzám bele nézek a fejébe csak úgy ni kíváncsiságból. Amit kiolvasok, hogy újra ripper akar lenni és, hogy Klaus mellé akar állni. Ez még annál is szánalmasabb újra folytatni akarja régi dolgait amit Klaus-szal elkezdtek régen. Néma csend volt köztünk én pedig nem tudtam tovább türtőztetni magam és felröhögtem. –Értékes időd mi? Sietsz, hogy megalázkodj Klausnak, hogy segítsen a kis elmebajodon. Kérdeztem meg tőle felnevetéseim között. –Plusz még te azt hiszed, hogy mivel „boszorkány” vagyok csak úgy ni legyőzhetsz? Csettintek az „úgy ni” szónál Stefan kétségbe esésében egyre több hibát követ el ellenem. Én vagyok a legerősebb halhatatlan szörnyetege! Ha akarom még a világ gravitációs mozgását is megváltoztathatom. Úgy érzem elő kell vegyek megint egy széfet, hogy a kis arcát eldugjam megint a földszínéről, de most nem fog senki segíteni rajta vagyis remélem nem tér még vissza senki se aki ellenem van. Két dolog választ el attól, hogy Stefan szívét megkövesítsem és eldobjam jól messzire. Jobban szeretném szenvedni látni egész életében, elveszítsen mindent úgy ahogy én régen. Hamarosan újból megtudja milyen az mikor mindent elveszít csak az álmok maradnak meg amit sikertelenül nem tudott beteljesíteni és csak az üres lyuk maradjon meg a lelkében. Közelebb hajolok Stefan-hoz majd a fülébe súgom. –Ha akarom térdre kényszerítelek, mielőtt te bármi mozdulatot is végeznél. Hátrálok két lépést mert még elég félre érthető helyzetbe kerültem. Stefan mozdulatait figyelem és készen állok minden mozdulatára, hogy elhárítsam azt mielőtt még tényleg betalál nálam és kifekszek itt.
Úgy érzem izgalmas esté elé nézzük és egyikünk biztos, hogy nem épségben fog elmenni innen erről a helyről. Lassú szelők futnak át rajtunk, ahogy fúj a szél mint ha a vihar előtti csendet akarná szimbolizálni.
(Sorry, hogy ilyen gyenge minőség lett de ihlet hiányban szenvedek)
"Szánalmas vagy az átkozott játékaiddal együtt, kérlek állj odébb, és keress valami jobb elfoglaltságot, mert velem rosszul jársz.. esküszöm!"
Légzésem lassú, könnyed, és úgy szívom be a levegőt, mint még soha életemben. Más szemszögből próbálom nézni a dolgokat, de ebben nincs semmi jó.. miért is lenne? Azaz oldalam, amely vérre szomjazik immár feltörni készül, az egykori vérengző vadállatot kell szabadon engednem váltság díjként, a határokat nem ismerő Ripper oldalam fog újra uralni. Megéri, avagy megérte ez nekem? Klaus segített rajtam, így most már táborát pártolom, de még nem hagytam el eme helyet.. Mystic Fallsot, melyet egész nap járok. Minden szeglet, minden sarok, avagy utca egy-egy emlékképet idéz elő. Életem egy cafatnyi darabját mutatja be, hisz itt születtem.. és itt is kezdődött el minden. Olyanok történtek itt, ami máshol nem igen.. és utoljára csak most láthatom ezt a tájat, vidéket, várost, vagy nevezzük csak környezetnek simán. Lépteim hangja tölti be az utcát, amelyen jelenleg haladok, és a néma csendet így töröm meg. Fekete ruhám leplezi az éjszaka sötétje, viszont a fentről érkező lámpa fénye rám veti a fényt. Így villanva meg szemeimben, és egyaránt a dzsekimen is. Lazán lépkedek, nem rohanok, és nem is sietek, bár csak pár órát akartam itt tölteni, de egy napba torkolót.. Klaus csak elnézi nekem, ha meg nem, akkor nem is érdekel.. Nem ő dönt az életem, és a létem felett, és nem is azaz átok verte; Silas. Magam vagyok, én döntök, és kényszeresen helyesen cselekszem, hisz nem menekülhettek a valódiságom elől. Lehet, hogy helytelenül döntök, és rosszul, de nem érdekel, mert most az egyszer tényleg elszánt vagyok.. akkor amikor Klaus pártjára álltam a vére miatt, hogy mentsem a bátyám életét, akkor nem önön akaratból döntöttem, de most viszont igen, hisz az ajánlatot én tettem meg Klausnak, és hogy azt is kérte.. nem csoda. Hisz egy mi hasztalanra mi szüksége lenne, nem? Állati véren élőként emberi vagyok, és ezt szánalmasnak találja, épp ezért kell emberi vér.. mely erősít, és megváltoztatja az egész életem. Kapkodom a levegőt.. és hirtelen kapaszkodom meg az egyik ház oldalába. A vér iránti vágyam szinte rögtönzötten hat át rajtam, hogy vegyek el egy emberi életet, és ezáltal csillapítsam szomjamat, de ha elkezdem, akkor nem tudok leállni. Számomra nincs megállj, ha egyszer elkezdem, akkor végig is csinálom.. Nagyot nyelek, és kósza gondolatkörömet próbálom kizárni. Hisz mit ér az, ha még gondolatban is kínzom magam? Érzelmileg is elég trauma, és nem hogy még tetézem is ezt.. Tehát eldobom a semleges gondolataimat a mélybe, majd egy másik alkalomkor előveszem, de nem most. Határozottan, és immáron céltudatosan vágok neki a sikátoros résznek. Nem, de hogy is áldozatért, inkább csak ama sétáért, hogy legyen időm átgondolni azon fogalmat, hogy mi módon álljak le.. Valódi én, eredeti oldalam, Ripperségem, avagy ragadozó életem.. Oh! Említettem már, hogy az élet okozta meglepetések néha megkeverik a paklit, és azt amit eredetileg nyújtana, nem nyújtja? Ilyen hát a nem sokára rám váró meglepetés sorozat is, de nem lep meg az ismerősen felcsendülő hang, és bár kifejezetten a sikátor felé kanyarodok be, de mégis tudom, hogy Elenát hallottam, vagyis pontosítva Silast, aki ha tudná, akkor egyáltalán nem vagyok jó viszonyba Elenával; ő a bátyámmal van.. azért tájékozódhatna 'szegénykém' ha már unatkozik egész nap, és nincs más dolga, csak a szórakozás övezte élvezet. Egy mosollyal az arcomon fordulok felé, miközben látom, hogy alakot vált.. tudtam én! Számomra az ilyen ócska kis trükkjei hatástalanok már, hisz akárhogy is próbálkozik.. rá lehet jönni eredeti valójára. -Elhiszem, hisz szemmel láthatóan nem vagy nő.-Vonok vállat könnyedén, és szavaimat áthatja a gúny teljes egyvelege.-Legközelebb, ha elakarsz játszani valakit, akkor maradj is a szerephez hű.. amúgy is Elena a mai után nem futna utánam..-Kacagok fel könnyedén, és így lépek közelebb hozzá, míg köszönése egyik fülemen be, a másikon meg ki.-Milyen szép is lenne, nem, ha tényleg te lennék?-Kérdezem cinikusan.-Hiába vagyok a hasonmásod.. egy szemernyit sem vagyunk egyformák.. Te, és én? Én, és te? Nos két külön fogalom!-Mondom komolyan, és ironizálva, miközben körbe járom őt, majd végül megállok vele szemben.-Ennyi lesz mára? Ha igen, akkor hagyj elmenni.. tudod van jobb dolgom is nálad, mint veled tölteni az értékes perceimet. Illetve csak megjegyezném, hogy ha szórakozni akarsz, akkor keress mást, én erre nagyon, de nagyon nem érek rá.. tudod be vagyok táblázva.. épp a nyulakkal lesz vacsorám, aztán pedig őfelségét az oroszlánt látogatom meg..-Nevetve mondom a szavakat, és ezt követően hátrálni kezdek kissé. Nem értem hozzá, és nem is fogok, szóval ajánlom, hogy hagyjon békén, és menjen tova, de gyorsan.. minden hozzám érés nélkül.. nem akarom, hogy most keljen megölnöm, de ha nagyon akarja, akkor kitépem a nyamvadt szívét, úgy is csak egy sima boszorkány, és nem több..
Egypár napja minden éjjel előjövök a rejtekhelyemről, nem is annyira rejtekhely de otthonossá rendeztem be.
Kijelenthettem, hogy én vagyok az egyetlen Mystic Falls-ba aki ha éjjel kimerészkedik az épségben haza is ér. A városutcáin kóborlók megkell mondjam kezd számomra unalmas lenni ez a város ezért szerintem rövid időn belül elhagyom és valami új felé veszem az irányt. Ahogy az utcákon sétálok unalom ül ki az arcomon és nem lelem a helyem. Egy kérdés foglalkoztatja az agyam, hogy Stefan mit csinál? Csak 4 hónap kellet neki, hogy kiszabaduljon a páncélszekrényből, röhejes és pont Tessa szabadította ki. Hm tényleg sokat jelentettem neki ha már egy hasonmásommal is betudja érni. Ha jól számolok 4 hónap alatt körülbelül olyan százháromszor halhatott meg, elég kevés az én 2000 évemhez képest ,de ha alkalom adódik bepótoljuk a lemaradást. Ahogy ismerem már ha mondhatom, hogy ismerem őt, mérget tudok rávenni, hogy bosszút akar állni nem érzem magam fenyegetve még ha újra ripper is lesz akkor se nincs esélye velem szemben. Viszont ha nem nyugszik le visszateszem megint a széfbe és száradhat. Tudom a traumájáról, hogy folyton azt álmodja, hogy megfullad, nincs levegő, csak a vizet nyeli és szívja. Ha ki is kapcsolja az érzelmeit akkor se változik semmi újra és újra ráfog törni amíg szembe nem néz a félelmével. Plusz gondolom rosszul van attól is, hogy Damon és Elena 24 órában nyalják falják egymást. Elhiszem, hogy sz*r érzés, de nem tudja a hasonmás legendát. Hiába forgatja rángatja a szálakat az univerzum, úgy is a kezdetekre kell visszatérnie. Ez csak annyit jelent, hogy Stefan és Elena örökké együtt, Damon meg megy a levesben pont mint Tessa, micsoda irónia és tele metaforákkal. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Stefan végig bírja ezt az egészet vinni, hogy legyőzze az akadályokat amit az élet tett elébe. Ha elég türelmes és nem akarja legyőzni az akadályokat azok magától köddé fognak válni és ismét azzal lehet akit szeret. Persze ez csak akkor fog sikerülni, ha befejezi ezt a bosszúhadjáratot ellenem, két lábra áll és viselkedik. Ahogy Damon fejében láttam a régen történt dolgokat, Elena elvesztése után újra egy gyilkoló gép lesz és akkor Stefan és Elena újra a régi Damon-ért fog küzdeni. Damon olyan mint egy ovis gyerek akinek ha elveszik a játékát már egyből durcáskodik és sír. Szinte fárasztó nekem, hogy ennyire ismerem őket, de ez mindig így fog működni mindig végig fog menni rajtuk. Ha ez teszik az életüket színessé csináljak csak, persze engemet hagyjanak ki belőle. Amint sétálok az utcákon és még mindig azzal a tudattal vagyok, hogy nem történik semmi. Egyszer csak Stefan két utcával előrébb befordul egy sikátornak mondható utcába gondolom ez a jó kifejezés rá. Szaporább léptekkel nyomába kezdek el menni, közben felveszem Elena Gilbert külsejét ami nem a legjobb választás volt mert a magas sarkút nem bírom. Pár percre beérem Stefant. –Stefan ne meny, kérlek. Szólaltam meg Elena hangján, nem tudom miért ezzel a mondattal kezdtem mert nem vagyok képben milyen az ő viszonyuk. Mostanra kezdet elegem lenni a magos sarkúból ezért vissza változtam eredeti külsőmhöz.
–Bocs, már nem bírtam tovább ezeket a magas sarkúkat. Válaszoltam neki majd felé léptem két lépést. –Hello én. Hagytam egy kis hatás szünetet. –Megint. Zártam le a köszönést.
by Silas
Hello darling, call me by my name
Elena Gilbert
LOOK OUT!! I'M A VAMPIRE
❦ Hozzászólások száma : 810
❦ Join date : 2013. Mar. 15.
❦ Age : 32
❦ Tartózkodási hely : ☣ Whitmore college
❦ Job/hobbies : ☣ student on Whitmore
Tárgy: Mystic Falls-i utcák Szomb. Nov. 16, 2013 9:43 am
Most a Young Blood frpg oldalára tévedtél. Reméljük, hogy az oldalunk elnyeri a tetszésedet, hiszen itt biztosan nem fogsz unatkozni. Ezen a helyen tényleg csak a fantáziád szabhat határt, illetve ha valami egyedi ötlet merül fel benned a karaktereddel kapcsolatban ne habozz! Mit is rejt ez az oldal? Sok-sok izgalmat, illetve kezedbe adja Mystic Falls és New Orleans városát, hogy te alakítsd az ottani lények, emberek életét, de akár azt is mondhatnám, hogy a város életét. Ne feledd itt semmi nem az aminek látszik, mert itt minden árnyékben egy "démon" lapul, aki vagy jót akar cselekedni, vagy pedig a poklok poklát járatni veled. Elég bátor vagy ahhoz, hogy szembe nézz velük és te magad alakísd a jövődet? Akkor ne habozz, itt a helyed! Ha ez se lenne elég, akkor még egy dolgot elárulok neked. Mindenegyes széllel egy újabb jövevény érkezik a városba, hogy az ott élők amúgy se unalmas életét még jobban felbolygassa. Bármiben segítségre lenne szükséged, akkor nyugodtan keresd fel az egyik staff tagot, hiszen szívesen segítünk neked. Minden kedves kezdőjátékost is szívesen látunk az oldalon, mivel itt nem "tévedhetsz el". Légy részese a mi kis kalandunknak! A döntés a te kezedben van... Mi szeretettel várunk téged. (;
Oldal alapítása: 2013. december 20.
Belépés
Fecsegõ-tipegõ
ahol mindig beszélhetsz...
Jelenlévõk ..
Akik a város életét színesítik.
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég
A legtöbb felhasználó (79 fő) Vas. Szept. 29, 2024 2:39 pm-kor volt itt.
Bejelentéseink
Ami az újságok címplapján is megtalálható.
❦ Oldalunk több mint fél éves fennállásának, illetve nagy időugrásának köszönhetően gyönyörű új külsőbe öltözött, ami ezúton is köszönünk Kenzynek! <3
❦ Az oldalon jelenleg semmilyen faji- illetve nemi korlátozás nincsen. Szívesen látunk mindenkit! (:
❦ Egyre több sorozatbeli, keresett karakter, illetve most már canon karakterek is keresik a megalkotójukat. Amelyik az adminok fejéből pattantak ki. Bármivel kapcsolatban kérdésed lenne, akkor keresd a hirdetőt vagy pedig az adminokat.
❦ A sorozatbeli karakterek listája a sorozat adásaival folyamatosan frissül, bővül, de ha van olyan karakter, aki nálunk nincs feltüntetve és a státusza az oldalon szabad, akkor ne habozz! Mindössze jelzésképpen egy pm-et kérünk tőled! (;
❦ Továbbra sincsen megkötött szószám, illetve sorok száma sincsen meghatározva. Eddig nagyon szép hsz-ek születtek és reméljük a továbbiakban is ilyen szép olvasmányokkal lesz tele az oldal. Szóval ilyen téren abszolút szabad minden!
❦ Különböző nemi beállítottságú karakterek érkezése sincs betiltva az oldalon, valamint a felnőtt tartalmú játékoké sincs, pusztán az utóbbinál arra kérünk titeket, hogy ezt tüntessétek fel a reagok elején.
❦ Valamint, köszönjük szépen minden egyes tagunk maradását, illetve aktivitást, mert nélkületek az oldal nem működhetne. Tovább jó szórakozást kívánunk mindenkinek és sok izgalmat. (;
Újdonságok
legutolsó üzenetek
» Heart of Europe pötyögte Rebekah Mikaelson Kedd Márc. 17, 2015 5:04 pm
» Szent Johanna Gimi pötyögte Rebekah Mikaelson Vas. Márc. 15, 2015 3:35 pm
» City of Fallens pötyögte Rebekah Mikaelson Hétf. Márc. 09, 2015 2:44 pm
Kezdőlap 
Szomb. Aug. 16, 2014 11:15 pm
