A nevem Jackie Anne Mahoney, egy kedves, humoros és talpraesett lány vagyok, aki úgy döntött, hogy elmeséli a történetét...
Ez az egész 1995 szeptember 21.-ik napján kezdődött. Átlagos lányként élem, megkaptam mindent amire csak vágytam, de aztán eljött a sors. Ezt nem kell szó szerint érteni, de ha mégis úgy értetted, akkor menj és szerezz agyat magadnak.
A 18.-ik születésnapomon egy lány, aki a legjobb barátnőm volt, belefulladt a medencébe, az én hibámból, s hát megtört az átok. A vérfarkas átok.
Utána...
A hold elérte a tökéletes pontját, pontosan ott volt, ahol lennie kellett. Annyira gyönyörűen csillogott, hogy már szó szerint csábító volt. Éreztem, hogy valami történik velem. Lassan eltörtek a csontjaim, minden emberi dolog pár óra alatt eltűnt belőlem. A csontjaim annyira fájtak, mintha valaki már évek óta állandóan csak verné, ki sem tudom fejezni, hogy mit éreztem akkor. Az első utam a családomhoz vezetett, csak rájuk akartam nézni, hogy mi van velük, de végül széttéptem őket apró darabokra. Nem tudom, hogy ti éreztétek-e már az ürességet, hogy teljesen egyedül vagytok, de engem pontosan ez az érzés kínzott, hónapokig, aztán talpraálltam.
Nem sokkal késöbb találkoztam egy nagyon erős boszorkánnyal, aki még kedves is volt és segíteni szeretett volna rajtam, ezért elkészített nekem egy gyűrűt, aminek a segítségével nem kell átváltoznom teliholdkor. Cserébe azt a feladatot adta nekem, hogy vigyázzak a természetfelettiekre, hogy ne öljék meg őket a vadászok. Hosszú ideig csak jártam a világot, néha-néha megöltem egy-két vadászt, de mégsem tudtam mit kezdeni magammal, elveszett volnam, míg nem jött egy fiú. A neve Joel, szintén vérfarkas. Legjobb barátok lettünk, de nem tagadom, hogy én többet érzek iránta. Hallottunk egy városról Mystic Fallsról, biztosak vagyunk benne, hogy vannak itt természetfeletti lények, tehát idejöttünk. Vagyis egyelőre csak én, mert neki még volt egy-két dolga. Megérkeztem, s kíváncsi vagyok, hogy mit tartogat számomra ez a város.